Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
További készülődések a "kulturharczra"
BISMARCK MEGVÁLTOZOTT ÁLLÁSPONTJA 125 viszonyok miatt csak néhány órával a választás előtt kapott — kitérő — választ. Gróf Frankenberget tehát még egyszer nagy többséggel megválasztották, de mivel katholikus választói bizalmának mindvégig meg nem felelt, a következő törvényhozási időszak kezdetén kénytelen volt „szabadelvű“ választó kerület után nézni. Bismarck herczeg a két levélről — mint a többször említett szerző állítja — így nyilatkozott Versailles-ban : „Merre tart e mozgalom ? Megjelen, mielőtt más emelt volna szót az új Németország színterén s követeli, hogy az új birodalom az ő szolgálatába szegődjék. A német birodalom szerezze vissza a pápa földi birtokát s engedje meg, hogy a katholikus egyház a német területen az legyen s maradjon, a mit a zsinat emberei Rómában belőle csinálni akartak. “ A képviselőház összülésében a katholikusok mozgalmát az alkotmányos alapjogok érdekében, később ismételten „a centrum mozgósításának“ nevezte. „Midőn még Versailles-ban voltunk — említette egy alkalommal — némileg meglepett, hogy a parlamenti testületek katholikus tagjaihoz felhívás érkezett, mely szerint a porosz alkotmány vallási alapjogai fölveendők a birodalmi alkotmányba. E programm annál kevésbé ijesztett meg, mert tudtam, kitől eredt : magas állású egyházi fejedelemtől, kinek az volt föladata, hogy ez irányban hasson. Ezen mozgalmat Savigny indította meg, kiről nem hittem volna, hogy befolyása lényegesen kormány- ellenes irányba térne.“ E szavakból csak bosszúság rí ki a fölött, hogy a katholikusok nem engedték magukat oly könnyen és készületlenül elnyomni, mint azt remélték. Azokra nézve, kiknek már eltökélt szándékuk volt, hogy a porosz katholikusok alkotmányos szabadságait el fogják venni, valóban nem lehetett kellemes dolog, hogy most az összes német katholikusok összehívják eddig tétlen csapataikat, hogy szabadságaikat még az új birodalmi alkotmány részére is reklamálják. Ily körülmények között természetesen csavarni kellett a dolgon ; a „tétleneket“ békezavaróknak, izgatóknak kell feltüntetni,
