Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Második fejezet. A szoczializmus tarthatatlan alapjai
62 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM Tessék csak az észak-amerikai Egyesült-Államokra gondolni ! A szoczialista követelés többet jelent : mindenki számára tényleges társadalmi jogegyenlőséget minden tekintetben. És hogy ezen követelés kiterjedését illetőleg senkinek se támadhassanak kételyei, az erfurti programm a nemi és származási külömbséget is világosan felemlíti. Már arra is gondoltak, hogy a szoczializmusnak tulajdonképen nem úgy kellene fellépnie, mint az egyenlőség, hanem mint az igazságosság pártjának, mely nem a hamis demokraczia, hanem az erkölcsi és szellemi azaz a természetes arisztokraczia pártja. “ *) Ez nézetünk szerint félreismerése a szoczializmus lényegének, mely a munkások, a proletárok vagyis a negyedik rend pártjának vallja magát. Természetes, hogy a szoczialisták pártjukat, mint az igazságosság pártját tüntetik fel. De mi jogosítja fel őket arra, hogy a teljes jogegyenlőséget úgy tüntessék fel, mint az igazságosság követelményét s hogy a mai társadalmi rendre a jogtalanság bélyegét üssék ? E kérdést illetőleg csak a m i n- den ember egyenlőségére való hivatkozás lehet a válasz. Ha a mai arisztokracziát egy meghatározatlan természetes arisztokraczia ki is küszöbölné, ez nem sokat lendítene a munkás-tömegek sorsán. A szoczialdemokraták vezérei nem egy könnyen fognak az egyenlőség hangoztatásáról lemondani, a mely régóta megváltó varázsigeként cseng az elnyomottak fülében. Végre a jogegyenlőség követelése a szoczializmus alaptörekvéseivel szükségszerű kapcsolatban áll. A munkaeszközök szerintök közös tulajdonná válnak. E közösségnek azonban mindenki egyenlőképen tagja, azért kell, hogy mindenkinek egyenlő joga legyen e javakhoz. Közös tulajdont honosítani meg, s aztán az a fölött való rendelkezést nem egykép mindenkinek, hanem csupán egyes osztályoknak ítélni oda, ellenmondás volna ; ez annyit jelentene, mint az egyiket tökéletesen a másik rabszolgájává tenni. Az egyiknek jogában állana, minél magasabbra akasztani a másik előtt a kenyér) Paulsen. System der Ethik. 729. 1.
