Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Második fejezet. A szoczializmus tarthatatlan alapjai
A BÖLCSELETI ÉS VALLÁSI ALAPOK 63 kosárt. Az osztályuralom leggonoszabb faja lépne igy ismét életbe. Vizsgáljuk meg tehát e feltevést közelebbről. 2. Az állítólagos egyenlőségben igaz az, hogy minden ember lényege azonos, hogy tehát az emberek tökéletesen egyenlők, a mig természetöket tekintjük, elválasztva azt a konkrét meghatározásoktól és körülményektől, melyek a valóságban szükségképen vele járnak. Ugyanaz mindegyiknek Teremtője, ugyanaz végczélja, ugyanazon erkölcsi törvények alatt állanak, mindnyájan Isten nagy családjának tagjai. Ebből következik az is, hogy a lényeges jogok és kötelességek, melyek az emberi természettel úgyszólván szükségképen vele járnak,, minden emberre nézve ugyanazok. Joga van tehát mindenkinek és pedig mindenkor és mindenütt arra, hogy vele mint emberrel bánjanak. Joga van mindenkinek a szorosan szükséges életfeltételekre is. Hogy azonban minden embernek ugyanazon létfeltételekkel kelljen bírnia, ezt az emberek egyenlősége által bebizonyítani nem lehet. Mihelyt az embereket úgy tekintjük, a miként valóban- vannak és élnek, azonnal a legnagyobb külömbségekre bukkanunk, a melyekből szükségképen a jogok és kötelességek külömbsége következik. Némelyek a gyámoltalan gyermekvagy a fejletlen ifjú-korban, mások az erőteljes férfi-korban leledzenek avagy mint aggok a sír szélén állanak. A külörn- böző állapot természeténél fogva magával hozza a jogok és kötelességek külömbözőségét is. Avagy a gyermekeknek és- öregeknek ugyanazok legyenek a kötelességei és jogai, a mint a férfiaknak ; ugyanazok a betegeknek, mint az egészségeseknek, azok a férfiaknak, mint a nőknek? Tudjuk, hogy a szoczialisták közül sokan kívánják ezt ; nevezetesen a nők és férfiak jogegyenlőségét zászlajukra is Írták. A házassági frigy „magánszerződés hivatalos egyén közbejötté nélkül.“ Szerintük, a nő szerelmével azt ajándékozhatja meg, a kit akar s a meddig akarja. Ha nem tetszik neki az egyik viszony, felbonthatja azt s szerelmével mást boldogíthat. A családban és. azon kívül mint egyenjogú fél áll férje oldalán.1)
