Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Második fejezet. A szoczializmus tarthatatlan alapjai
■ URI ■ 54 MUNKÁLATOK LVIIÍ. ÉVFOLYAM skepticzizmus tulajdonképen a történelem anyagi felfogásának egyenes következménye. A szoczialistáknál sincs hiány ellenmondásokban. Nagyon pontosan tudják ők föltüntetni a társadalom múlt és jelen fejlődését. Azonban honnan tudják, hogy volt a múltban fejlődés és lesz a jövőben, hisz a fejlődés fogalma talán egyáltalában nem is létezett és nemsokára tán újra nem fog létezni ? Honnan tudják, hogy a vallás, a termelés-czikkeknek magánbirtoklása, a házasság „mai értelmökben“ megszűnnek, ha nem tudhatjuk, hogy lesznek-e még a jövőben emberek, s ha igen, vájjon hasonló vagy egészen más fogalmaik lesznek-e? 4. De legyen elég az abszurd következtetésekből. Vannak örök fogalmak és igazságok ; elvek, melyek ép úgy örökké- tartók és változhatatlanok, mint maga az örök igazság, a melyre támaszkodnak. Tehát hiú ábránd, naiv önámítás, ha a szoczialisták azt képzelik magukról, hogy őket vallási és bölcseleti alapon meg nem czáfolhatjuk, mert minden vallási és bölcseleti nézet a gazdasági állapotok különfélesége szerint minden egyes korral együtt változott. Ha a szoczialisták ezen feltevése helyes lenne, akkor mindenesetre vége volna a vallásnak és bölcseletnek, de az állítólagos tudományos szo- czializmusnak is s egyáltalán minden tudománynak. Nevezetesen teljesen helytelen, hogy az ember természetéből a társadalmi alakulásokra semmiféle szükségszerű következtetést sem vonhatunk. Ámbár az ember fejlődhetik és tökéletesedhetik, természete és hajlamai lényegileg mégis mindig ugyanazok maradnak. Eszes érzéki lény és az is marad, mely az élvezetre, tétlenségre, önzésre, dicsőségvágyra, haragra való hajlandóságot bensejében hordozza és csak a maga meggyőzése által szerezhet és biztosíthat az értelemnek uralmat az érzéki ösztönök fölött. Épen igy állandó törvény az is, mint azt mindjárt kimutatjuk, hogy az egyes emberek hajlamai és képességei, ámbár általában egyenlők, mégis külömböző egyedeknél különféleképen lépnek föl, és igy a társadalmi életben szükségképen egyenlőtlenségeket vonnak maguk után.
