Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Második fejezet. A szoczializmus tarthatatlan alapjai
A BÖLCSELETI ÉS VALLÁSI ALAPOK. 53 költött anyagelvi felfogása végzetes tévedés, végzetes kivált azokra nézve, kik ezzel akarják magokat a kereszténység, annak tanítása s szentségei ellen elsánczolni. Épen oly változhatatlanok és örökké tartók a természetrend fogalmai és alapelvei, mint a keresztény kinyilatkoztatás igazságai. Mert hisz természeti kinyilatkoztatásai azon Örökkévaló gondolatainak, ki minden igazság forrása és kútfeje. Azonkívül a keresztény kinyilatkoztatással sok tekintetben szükségképen összefüggnek. A mily kevéssé változott vagy fog valaha idő folytán változni a kör vagy négyzet fogalma, ép oly kevéssé változnak meg valaha a vallási és az erkölcsi rend általános fogalmai vagy a rajtok alapuló elvek. Hisz gondolataink nem üres formák, hanem szellemi képmásai a dolgok lényegének, mely a fizikai rend minden változása mellett is ugyanaz marad. Az első ember lényege nem volt más, mint a milyen a mienk és a milyen egykor a földön az utolsó emberé lesz. 3. Azok, kik az örök, változhatatlan fogalmak és alapelvek létezését tagadják, ezáltal a tudománynak útját vágják és szükségképen önmagokkal jönnek ellenmondásba. A tudomány a szükséges és változhatatlan körül forog. A tudomány nem akarja csupán a lények egyes tüneményeit előadni, hanem ezek általános okait és törvényeit kutatja és ezekből von következtetéseket ; az általános és szükséges felismerésére törekszik. Azonban hogy lehetséges ez, ha nem létezik általános, szükséges és változhatatlan ? Ha változhatatlan fogalmak nincsenek, akkor az egyik és másik nemzedék közötti szellemi összeköttetés is teljesen megszűnt. Akkor lehetetlenség, hogy magunkat az elmúlt idők gondolkodás-módjába beleéljük és az emberek jövendő sorsát valamikép sejtsük. Hisz hiányzik a fogalmak azonossága. Mikép tudhatom, vájjon Plátó és Aristoteles helyesen gondolkodtak-e ; de mikép is érthetem meg őket, ha fogalmaik és ítéleteik egészen mások voltak, mint a mieink? Hiszen azt sem tudhatjuk, vájjon egyáltalán voltak-e fogalmaik és ítéleteik ; mert a mit mi ma azok alatt értünk, az talán csak a mai gazdasági viszonyok szüleménye, mely a régiek előtt ismeretlen volt. A borzasztó
