Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
18 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM Saint-Simon pusztán az elmélet embere volt. Kísérletet eszméinek megvalósítására a gyakorlatban nem tett, só't irataiban még a magántulajdont sem támadta meg egyenesen. Első tanítványa B a z a r d épített tovább a mestere által rakott alapokon. Hogy a fennálló birtokviszonyokban nyilatkozó egyenlőtlenséget és igazságtalanságot lehetőleg megszüntesse, az öröklési jog teljes átalakítását követelte. A vérrokonság öröklési joga helyébe az érdemé lépjen, vagy jobban mondva : az állam legyen az egyedüli örökös és ő oszsza. el az örökséget a legérdemesebbek között. 3. Saint-Simonnal majdnem egy időben lépett fel F o u r i e r Károly (1772 — 1837) a maga szoczialista rendszerével. Fourier azon föltételből indul ki, hogy az, a mit Isten akaratának nevezünk, nem egyéb, mint azon vonzódás (attractio), mely a világot összetartja és a dolgokban mint ösztön nyilatkozik. Ez ösztönök az emberre nézve is nyilvánulásai az isteni akaratnak. Nem szabad ennélfogva azokat elnyomnia, hanem ki kell elégítenie. Kielégítésökből származik a boldogság. E kielégítés eszköze pedig a munka szervezése. E szervezés szerinte abban áll, hogy a birtokosok, a nélkül hogy tulajdonjogukat elveszítenék, javaikat közös üzletre egyesítik, hogy így folytonos változatosságban kiki azon foglalkozás felé fordulhasson, a melyre pillanatnyi ösztöne sarkalja. így a munka élvezetté válik. A részletekre nézve Fourier a következő indítványokkal áll elő : Minden négyzet- mértföldön 2000 ember (phalange) lakjék együtt egy nagy épületben (phalantére) egy elüljáró (unarque) vezetése alatt. A phalangeok ismét nagyobb szériákra, ezek meg kisebb csoportokra oszlanak. Kiki folyton változtathatja munkáját. A munkából befolyó jövedelem 4/i2-részét, mint kamatot, a tőkéhez csatolják; 3/ls-részszel a tehetséget jutalmazzák; f’/12-rész maradék végre a munkára marad vissza. Látni való, hogy sem Saint-Simon, sem Fourier a magántulajdont teljesen kiküszöbölni nem merték. Egyébiránt belső ellenmondás van abban, hogy Fourier a magántulajdont meghagyja s mégis arra akarja bírni a tulajdonosokat, hogy azt közös használatra engedjék át.
