Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
16 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM kötelezővé, egyetemessé és tartóssá nem válhatott. Ezt nem vevék figyelembe az apostolkodók, circumcelliók, albigenzek és az anabaptisták, kik a századok folyamán az egyháztól elszakadtak és minden magántulajdont alapjában elvetettek. Ha eltekintünk ezen tévtanoktól, továbbá nehány kommunista ízű „állami regénytől“, a melyekhez, úgy látszik, Morus Tamás „Utópiája“ adta meg az első lökést, és végre azon kommunista összeesküvéstől, mely Baboeuf gr. (f 1796.) vezetése alatt oly szerencsétlenül végződött ; elmondhatjuk, hogy a kommunizmus az egész középkor előtt majdnem teljesen ismeretlen jelenség volt.*) 2. §. A modern szoczializmus úttörői. 1. A modern szoczializmus már az által is lényegesen különbözik elődeitől, hogy állandó jelenség, a melylyel minden kifejlett iparú kulturállamban találkozunk. Már ez a körülmény is mutatja, hogy ezúttal nem csupán oly külső tüneménynyel van dolgunk, a melyet mesterséges izgatás és bujtogatásnak kellene felrónunk, hanem oly jelenséggel, mely a jelenkor társadalmi viszonyaiban bírja gyökereit és kedvező talaját. A modern szoczializmus mindenekelőtt az ipar fejlettségében s az azzal összefüggő társadalmi állapotokban gyökeredzik, a múlt század alkonya óta. A mi a technika fejlődését és annak iparban és kereskedelemben való értékesítését illeti, tagadhatatlan, hogy a franczia forradalom ideje óta felszabadult összes gazdasági erők a szabad verseny következtében meglepő sikereket értek el. De ennek eredménye az lett egyúttal, hogy a társadalom két ellenséges táborra szakadt : az aránylag csekély számú dúsgazdag tőkepénzesek és a roppant számú bérmunkások táborára, a mely két osz- l l) Paraguayban, melyet oly gyakran a kommunizmus mintaképéül állának oda, nem a szoros érteményben vett kommunizmus uralkodott. És a mennyiben dívott, csak mint átmeneti állapot tekintendő. (L. Stimmen aus Maria-Laach ; XXV. köt. 445. 1.)
