Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története

A SZOCZIALIZMUS TÖRTÉNETÉRŐL

15

kát, kik a magántulajdon jogosultságát elvileg ugyan elismerik, de a gazdasági élet szabályozását majdnem kizárólag az állami hatalom kénye-kedvére bízzák.

MÁSODIK CZIKK.

A szoezializmus történetéről.

1. §•

A szoezializmus az ó- és középkorban.

Különféle, egészen vagy részben kommunista rendszerekkel és intézményekkel már a legrégibb időktől fogva találkozunk. Kréta szigetén már 1300 év körül Kr. e. honosodott meg bizonyos faja a kommunizmusnak, melyet Lykurgus később Spárta berendezésénél mintául választott. * 2) Úgy látszik Plátó szemei előtt meg ez utóbbi lebegett, midőn eszményiállamában (De republica) és valamivel mérsékeltebben törvényeiben (De legibus) vagyonközösséget, közös gyermeknevelést és nyilvános közös étkezést ajánlott. Aristoteles, kitől mindezen rendszerek beható rajza maradt reánk, már azok benső tarthatatlanságára is rámutatott.3)

Mig az ó-kor kommunista kísérletei a nép nagy részének rabszolgaságát tételezték fel, addig Jeruzsálemben, az első keresztény községben, eszményibb kommunizmus jött létre, mely az igazi felebaráti szeretet és egyenlőség alapjára helyezkedett. A kinek úgy tetszett, megtarthatta birtokát,4) a legtöbb keresztény azonban jószántából eladta vagyonát és árát valamennyiök fentartására átadta az apostoloknak. Ön- kénytes szegénységben egészen az Isten és a felebarát szolgálatára akarták magukat szentelni. Ily állapot már természeténél fogva is — tekintve általában az emberi természetet —

*) A kathedrai szoczialistákat illetőleg 1. „Moralphilosophie“ ü. kötet, 510. lap.

*) Erre nézve 1. Thonissen „Le socialisme depuis 1’ antiquité“ ez. művét. T. I. p. 11. ss. Lourain 1852.

a) Polit. II. 2.

4) Ap. csel. 5. 4.