Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
14 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM ményünk szerint helytelen ; mert a szoczializmus lényegét nagyon is függővé teszi attól, hogyan fogják azt fel. fényié g az emberek. Még ha sikerülne is a mai szoczialistákat rendszerük kivihetetlenségéről meggyőzni s attól eltántorítani, mégis a rendszer, a melyet képviselnek, megmaradna szoczia- lizmusnak, mert hát lényegénél fogva az. És viszont a Plátó rajzolta eszményi állam igazán szoczialista állam, noha kortársai kivihetetlen ábrándnak tartották. Másrészről Scheel meghatározása szerint ama nemzetgazdasági rendszer is szoczia- lisztikus volna, a mely mellett a czentrum és néhány konzervatív párti képviselő is lándzsát tör a munkás és iparososztály érdekében, a mire mi rá nem állunk. Meghatározásunkból láthatni, hogy minden szoczialista tágabb értelemben egyúttal kommunista is, de nem megfordítva. A kommunizmus úgy viszonylik a szoczializmushoz, mint a nem a fajhoz. Marx Károly, a modern szoczializmus főmegalapítója, magát gyakran a kommunizmus hívének vallja, és joggal, mert a nem (kommunizmus) fogalma a faj (szoczializmus) fogalmában mindig benfoglaltatik. Minden ló állat, azonban nem minden állat ló. Épigy minden szoczialista egyszersmind kommunista, de nem viszont. Egyúttal látjuk azt is, hogy sem általában a kommunizmusnál, sem a kommunizmus azon sajátságos alakjánál, melyet szoczializmusnak nevezünk, nincsen szó egyszersmindenkorra vagy időszakonként történő osztozkodásról. A kommunizmus elvi tagadása a magán- tulajdonnak, legalább a termelés eszközeire nézve. Továbbá világos, hogy az u. n. agrár-szoczialis- t á k a t,J) kik a magántulajdon jogosultságát csak annyiban tagadják, a mennyiben az a földbirtokra vonatkozik, csak úgy egyszerűen a szoczialistákhoz számítani nem lehet ; jóllehet elveik általában a magántulajdon megingatására vezetnek. Ép oly kevéssé szabad a szoczialistákkal összetéveszteni az állami vagy jobban mondva kathedrai szoczialistá’) Az agrár- szoczializmus beható tárgyalását „Moralphilosophie, czímű művünkben találja az olvasó. II. köt. 190. s köv. 1.
