Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége

204 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM. ez vagy az, ilyen vagy olyan, igy vagy úgy létezik — ez a másodrendű okoké. Ezt mondja Sz.-Tanrás : „Deus est dans esse rebus, aliae autem causae sunt quasi determinantes illud esse.“ *) Természetesen egy tévedéstől e dologban mindig „óva­kodnunk kell, mert az, a mit az eredményben az egyik oknak tulajdonítunk, a másik részszel, a melyet a másik okra ve­zettünk vissza, a valóságban —- in re — egy és ugyanaz. Nem szabad tehát a fönnebb kifejtett cselekvéseket úgy gon­dolnunk, mintha először Isten a létet teremtené meg, a te­remtmények pedig a csupasz létezőhöz hozzáfüggesztenék a nemet, fajt, tulajdonságot stb. A lét nem és faj alakjában te­remtetik, nélküle nincs, vele egy. Csak elménk teszi azt, a mihez kétségkívül elég alapja van, t. i. szétválasztja a tulaj­donképen egyet és a nyert részek egyikét szükségképen Is­tennek, másikát a teremtménynek tulajdonítja. * * * Ez tehát az a mélyre való behatás, melyet Isten a teremtés óta a világban gyakorol. Ha megfontoljuk szüksé­gességét s a világ erőtlenségét nélküle, mintegy a végtelenen túlra szakítjuk azt az űrt, mely a véges és végtelen között van. Nincs egyetlen igazság, mely hatalmasabban domborí­taná ki az önmagától minden és az önmagától semmi eszméjét. Ott állunk annál a rengeteg erőnél, mely mozgatja napunkat, s bolygó-rendszerét és azt a töméntelen állócsillagot bolygóikkal, melyeket csak magába fogadhatott a semmiségnek az isteni mindenhatóság felé táruló kebele, ez a relative legnagyobb végtelenség. És a csillagok, holdak, üstö­kösök, napok mozgatásával együtt növeszti a földön a füvet, csirpel a tücsökkel, énekel a fülemülével, segít a csigának házát czipelni, hullasztja az esőt, megdördül az égi háború­ban, végig reszket a világűrben a fénynyel, dobogni segíti szívünket, felfogni, nagyot gondolni elménket, mozgatja ide­geinket, érez velünk — valóban in quo vivimus, movemur et sumus. És mindezt a csodát, • egy és ugyanazon pillanatban, *) 2. dist. 1. q. 1. a. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents