Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
A TERMÉKEK ELOSZTÁSA 155 jövőnek amerikai költője oly szoczialista államról beszél, a melyben a javak egyformán lesznek elosztva. Az év elején mindenki egyenlő számú hitelbárczát kap, melyekért a nyilvános raktárakból bármikor kikaphatja a megfelelő értékű összeget élvezeti czikkekben. Minden községben van ugyanis oly árúraktár (bazár), a, hol mindenki bármikor mindazt megkaphatja, a mit akar. A hitelbárczák összege mindenki számára oly bőséges, hogy valószínűleg a legtöbben „távolról sem“ fogják kiadni azokat. Ha kivételesen számuk még sem volna elegendő, akkor mindenkinek előre is hiteleznek a következő évre. „A nemzet gazdag és nem kívánja, hogy fiai valami jót megtagadjanak maguktól“.x) A takarékosságot „nem fogják többé erénynek tekinteni“. Senki sem törődik többé a holnapi nappal, sem magával, sem gyermekeivel, mert a nemzet kezeskedik minden polgárának táplálása-, neveltetése- és kényelmes ellátásáért, kezdve a bölcsőtől egészen a sírig. Mindenki könnyen elgondolhatja, hogy szükségképen mily élvezetvágy fejlődnék ki az ily rend mellett, hol a takarékosság nem erény többé. A mi pedig azon állítást illeti, hogy a szoczialista állam oly gazdag leend, miszerint többé senkinek sem kellene takarékoskodnia, és bármely községben minden mindig bővében volna : ez nem más, mint nagyon is túlságos bizakodás az olvasók hiszékenységében. Utalunk a már előbb (139. s kk. 1.) mondottakra. De mikép tudja Bellamy az igazsággel megegyeztetni azt, hogy az egyesnek munkája, képessége, tapasztalata az elosztásnál tekintetbe se jöjjön ? Hogy a legostobábbat, a leggyengébbet és legtapasztalatlanabbat ép úgy fizessék, mint a legokosabbat, legerősebbet és legtapasztaltabbat? Bellamy erre a nehézségre azt a feleletet adja az ő Dr. Leete-jének szájába, hogy a munka nagyságának a termékek elosztásához semmi köze. Mert ez a kérdés az „érdem“ kérdése. Az érdem erkölcsi, a munkatermék nagysága pedig anyagi fogalom. Különös gondolkodásmódra vallana, ha valaki erkölcsi kérdést anyagi mérték szerint akarna megoldani. Az érdem') Ein Rückblick, 72. 1.
