Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
156 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM nél csupán csak a megerőltetés foka jő tekintetbe. A 19-ik században ki jutalmazza meg vájjon a lovat azért, mert nagyobb terhet húzott, mint a kecske ? No, ha Bellamy lóval akarja összehasonlítani az embert, akkor legyen következetes és tagadjon meg tőle m i n- den érdemet, még az erőfeszítést illetőleg is. Mi a lónak semmi valódi érdemet nem tulajdonítunk, bármennyire megerőltette is legyen magát ; a szükséges takarmányt nem az érdem miatt, hanem azért adjuk neki, hogy a jövőben is hasznát vehessük. Ily álláspontot kell Bellamynak jövő embereivel szemben is elfoglalnia, ha következetes akar maradni. De hát az érdem mégis csak erkölcsi és a munkatermék nagysága anyagi fogalom ! Erre legelőször is azt mondjuk, hogy Bellamy önmagának mond ellent. A munkás erőfeszítése is legalább első sorban valami anyagi vagy fizikai dolog, miért tartja tehát jutalomra méltónak ? Vagy azt hiszi talán, hogy az erőfeszítés értelmi, erkölcsi tevékenység, a munka vagy terméke pedig nem az? Azonban midőn mi valamely munkaterméknek érdemet tulajdonítunk, akkor ez alatt nem a munka gyümölcsét (a terméket magát) értjük, hanem a működést, a mennyiben használati értékeket létesítő tevékenység. Nem a szakács által készített ételeket űzetjük meg, hanem a főzés munkáját, melynek hasznosságát mindenha termékéből ítéljük meg. Ha azután Bellamy azt véli, hogy az érdem valami erkölcsi dolog, akkor meg kell külömböztetnünk a tulajdon- képeni (az alaki) érdemet, mint ilyent, a mennyiben jutalomra való jogosultságot jelent, és az érdem alapját (czímét), vagyis az érdemszerző cselekvést. Az első tisztán erkölcsi valami, a másik azonban nem. Jogczím az érdemre mindig valamely másnak hasznos cselekedet; és ha nem az erkölcsi (Isten előtti), hanem a nem erkölcsi, fizikai (emberek előtti)x) érdemről van szó, akkor ez a munkának az emberekre vagy a társadalomra való *) Lásd erről : „Moralphilosophie“ ez. munkáimat, I. k. 363. 1.
