Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XIII. A szerves világ létezése
A szerves világ létezése. 69 és egészen a szervetlen világhoz tartozott és bizony nem volt az a hid, mely az élő világba vezet. Huxley és Haeckelhez hasonlóan járt még sok más hitetlen tudós is, kik mindenképen azon voltak, hogy a szerves világnak létezését a teremtő mellőzésével magyarázzák meg. S így bátran mondhatta Virchow a természetvizsgálók müncheni gyűlése alkalmával 1877-ben: »Igaz ugyan, hogy egyetlenegy határozott esetet sem tudunk, mely igazolná azt, hogy csakugyan érvényesült egykor valamelyes generatio aequivoca és hogy valamikor csakugyan történt ősnemzés oly módon, hogy szervetlen anyagok, tehát esetleg a széneny és társai valamikor önként szerves tömegekké fejlődtek volna. Mindazonáltal azt állítom, hogy ha képet akarunk magunknak alkolni arról, hogy mikép létesülhetett az első lény önmagától, nincs más hátra, mint visszatérni az ősnemzésre. Világos! Ha a teremtés elméletét nem akarom elfogadni, ha nem akarom azt hinni, hogy volt egy különálló teremtő, a ki a íöldgömbbe életet lehelt, ha a magam módja szerint akarok verset faragni, akkor a generatio aequivoca értelmében kell azt elkészítenem. Tertium non datur. Más nincs hátra, ha már egyszer azt mondom : »Nem fogadom el a teremtést, de magyarázatot mégis kívánok«. Ha ez az első tétel akkor már tovább kell mennem a második tételre és azt mondanom: »Tehát elfogadom a generatio aequi- vocát.« De tényleges érvünk nincs reá. Soha senki sem látott generatio aequivocát végbemenni, és mindazokat, a kik állították, hogy láttak, megczáfolták a természettudósok, nem pedig a theologusok. A tapasztalás tehát nem vezetett czélhoz. A kísérletezéshez fordultak tehát. De a kísérletezések is, melyekkel mesterséges úton akartak ősnemzést felmutatni, — mint azt nem is lehetett máskép várni — még mindig hajótörést szenvedtek ; és ha az ősnemzést még az emberi kéz vezetése mellett sem lehetett fölmutatni, sokkal kevésbé lehet elgondolni, hogy az e vezetés nélkül, önmagától ment végbe. Nagyon jól ir e tekintetben Du-Bois-Reymond elméletével szemben a »Historisch-politische Blätter« ez. folyóirat: »Valóban az első szervezetek a szervetlen anyagoknak vagy természeti törvé-
