Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XIII. A szerves világ létezése
70 Munkálatok 56. évfolyam. nyeiből kifolyólag képződtek, vagy véletlen, szerencsés találkozásából. Az első esetben az ősnemzés változhatlan törvény, melynek most is, és most még inkább kellene működnie, mint akkor. Mert nyilvánvaló dolog, hogy szerves lény szervetlennek és szervesnek összeköttetéséből vagy szétválasztásából könnyebben származhatik, mint tisztán szervetlenből, mint a hogy tényleg a bomladozó szervezetek legfontosabb tűzhelyei azon számtalan mikroorganismusok keletkezésének, melyeket előbb az ősnemzés eredményeinek tekintettek, melyekről azonban oly határozottan bebizonyult, hogy tojásokból származtak, hogy senki még lehetségesnek sem tartaná az ősnemzést, hacsak a monismus hittanának nem állana érdekében kételyt támasztani. Az pedig, hogy az első szervezetek véletlenségből képződtek volna, teljes lehetetlenség és ha lehetséges volna, akkor még most is és pedig sokkal könnyebben kellene történnie. A tudomány tényleg minden elgondolható erőlködést kifejtett, csakhogy életet hozzon létre ; ha már most annyi megfontolással eszközölt anyag-csoportosítás nem tudta létrehozni a legtökéletlenebb életet, sem, akkor a véletlen, az anyagnak esetleges mozgása lett volna képes oly lénynek életet adni. melyből azután az egész növény- és állatvilág és az emberiség kifejlődött volna? Az utóbbi lehetetlen volna még akkor is, ha valamely vegyésznek sok erőlködése után sikerülne is tökéletesen élő lényt létrehozni. Nevetséges tehát az a felhoza- kodás, hogy az ősidőkben kedvezőbbek lettek volna a viszonyok, hiszen nagyobb szénsavtartalmú levegőt könnyű a laboratóriumban előállítani, ép úgy mint a violaszinűn felül levő fénysugarakat is. »Hogy a szerves lények esetleges keletkezését kézzelfoghatóan mutassák meg, a legalsóbb szervezetek legtökéletlenebb alkotására utalnak ; beszélnek szervezeti összetettséget nélkülöző őssejttestecskékről. De ha a legalsóbb szervezetekben csakugyan nem volna szervezeti összetettség, világos lenne, hogy különös, az anyagból hiányzó életerőnek kell az életműködések okának s a szervetlen és szerves lény közt fönálló roppant különbség alapjának lennie. Ezt az igénytelen fehérjetestecskét ép oly kevéssé vagy talán még kevésbé hoz-
