Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XII. Seregszemle Isten létezésének érvei felett

természettudományok szempontjából tekintenők a dolgot) az oksági elvvel ellenkeznék, ha a viz hirtelen borrá válnék, ha valamely halott feltámadna. Ha ilyen valami mégis előfordul, akkor vagy az oksági elvet kell tagadnunk, vagy elfogadnunk, hogy van egy láthatatlan ok, mely a közönséges természeti erők felett áll. Minden egyes történelmileg bebizonyított csoda tehát eldönti a vitát az Istenben való hit és a pantheistiko-materialistikus világfelfogás között, az előbbinek előnyére.

Már pedig egész sereg, történelmileg minden kétségen felül bebizonyított csoda van. Csak azokra akarok utalni, melyekről az evangélium értesít, különösen pedig Jézus Krisztus feltámadására. Ha kívánná, felhozhatnék egészen a legújabb időkig oly tényeket, melyekben önnek a legexak- tabb emberi tudomány és a jogi bizonyítás alapszabályai által késztetve, el kellene ismernie egy magasabb hatalom beavatkozását. Ezen beavatkozásnak, a csodának czélja különböző lehet. Elégséges, hogy ha a végtelen jóságú Teremtő teremtményeinek rendkívüli módon akar jót szerezni, sőt elég az is czélnak, ha a csoda arra szolgál, hogy ébrentartsa az Isten természetfölötti gondviselésébe vetett hitet.

Mennyire óhajtanám, ifjú barátom, hogy ez a hit önben is kicsirázzék és hogy szíve mélyéből imádkozzék ahhoz az Istenhez, aki önt teremtette!

62 Munkálatok 56. évfolyam.