Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XII. Seregszemle Isten létezésének érvei felett
60 Munkálatok 56. évfolyam. és mutatja, hogy e mögött gondolkodó és akaró teremtő rejlik. 6- A világ aesthetikai szépségéből hasonló módpn lehet érvet formálni Isten létezésére, mely azt bizonyítja, hogy a világ nem puszta véletlen játéka. 7. Az erkölcsi, ethikai és jogi világrend erényeivel és bűneivel, jogaival és kötelességeivel a teremtőt legfőbb törvényhozónak mutatja az észszel megáldott teremtményeknek. 8. A népek összhangzó hite, mely Istent vagy legalább isteneket fogad el, arra tanít, hogy az Isten eszméjét nem a légből kapták, hanem ellenkezőleg vagy józan gondolkodás, vagy isteni kinyilatkoztatás szolgál ezen oly általános meggyőződés alapjául. Ha ennek az érvnek bővebb kifejtését óhajtja, P. Pesch Chr. S. J. ily ez. két müvéhez utasítom : »Isten fogalma az ó-kor pogány vallásaiban« (Freiburg. Herder. 1885.) és »Isten fogalma az új-kor pogány vallásaiban« (Freiburg. Herder. 1888.) Mellőzöm azt, hogy mélyebben bocsátkozzam ezen érvbe, miután ez, hogy döntő erejű legyen, tágkörű etimológiai (nép- ismei) körültekintést kívánna. Csak két bizonyítékot hozok fel utólagosan a Krisztus előtti ó-korból : Plutarchét és Ciceróét. Plutarch azt mondja: »Lehet ugyan városokat találni falak nélkül, irodalom nélkül, királyok nélkül, házak nélkül, kincsek nélkül, pénzek nélkül, színházak, tornahelyiségek nélkül, de várost szent hely nélkül és istenség nélkül, imádság nélkül, eskü nélkül, jövendölés nélkül, javak elérését és a rossz eltávolítását ezélzó áldozatok nélkül, ilyen várost még soha senki sem látott s nem is fog látni«. (Ctr. Colot. 31.) Cicero így vélekedik: »Az istenekben való hit főoka az, hogy nincs oly vad nép, nincs oly nyers ember, a kinek semmi fogalma se volna az istenekről. Sokan ugyan teljesen elvetendő képet alkottak maguknak az istenekről, ez a megromlott erkölcsök következménye, de mindnyájan meg vannak győződve valamely isteni hatalom és isteni lény létezéséről. Ez a meggyőződés nem az emberek önkéntes megegyezése alapján jött létre; alapja nem a tanításban és törvényhozásban van: ellenkezőleg az összes népeknek ezen közmeggyőződése
