Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
VI. Az "örök" anyag
elő, én azokkal másokai állítok szembe és kimutatom, hogy érvei nem meggyőzők és hogy nem képes bebizonyítani, hogy a változhatatlan Teremtő fogalma ellenmondást foglal magában. De elég ebből ennyi! Az előbbeni három szemponthoz, melyek szerint az anyag teremtetlen nem lehet, még a következőket csatolom : 4. Ha az anyag, tehát valamennyi létező parány összessége teremtetlen volna, akkor minden egyes paránvnak ilyennek kellene lennie : mindegyiknek önerejéből, saját belső szükségességénél fogva kellene léteznie. De ha ily módon önmagától lenne, akkor teljesen függetlennek is kellene lennie, tehát nem lenne más dolgok engedelmes szolgája. Mert ha valami a maga létezésében független, függetlennek kell lennie egész létezési módjában is. Már pedig azt látjuk, hogy minden egyes parány teljes függésben van környezetétől; a nehézkedési törvény erejénél fogva minden egyes test, ha a parány jobbfelé esik, jobbra, ha bal felé, balra húzza azt. Tehát a parány a lehető legnagyobb mértékben függő lény és így nem létezhetik saját erejéből, hanem inkább feltételez egyvalakit, aki létrehozta. Ami pedig egyik parányra nézve áll, az áll valamennyire, tehát áll az egész látható világra is. A pantheismus a maga örök teremtetlen anyagával tehát ezen szempontból is bölcseleti képtelenség. 5. Felhozok még egy más szempontot is. Minden parány és igy az összes létező testek világa, tehát minden anyag határozott helyet foglal el a térben. Hogy a parány épen ott van, a hol van és nem millió mértfölddel távolabb, balra vagy jobbra, ennek okvetetlenül van oka. Ennek oka vagy magának a Teremtőnek szabad elhatározása, aki a világot épen oda és nem máshova teremtette, vagy pedig (azon esetre, ha az anyagot teremtetlennek vennők fel) magában az anyagban rejlő belső szükségesség. Azonban az e féle belső szükségesség teljesen elképzelhetetlen ; mert a képzelhető tér minden irányban egész a végtelenségig terjeszkedik ki és ezen képzelhető végtelen térnek minden egyes része teljesen egyenlő oly formán, hogy nem gondolható el annak oka, hogy miért kívánja a parány vagy az egész anyag 26 Munkálatok 56. évfolyam.
