Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVIII. Isten irgalmassága
ha tudja Kepler törvényeit. Igya természeti tünemények törzsfáján egy-két fokkal föllebb jut; de ezt mi »gondolkozni lusták« is megteszszük. De aztán ? Ha az okok oka ntán kérdezősködöm, ha az utolsó okotj a talány végleges megfejtését is tudni kívánom, mi lesz aztán ? A hitetlen természet- tudomány a legbadarabb feltételezésekkel felel, talán épen Häckel »Plastidul perigenezisével,» vagy ezen tudós hamisított >Clisché«-jével. Vagy, ha ezt nem akarja, akkor Du Bois- Reymonddal azt mondja: »Ignoramus et ignorabimus.« »Nem tudjuk s nem is fogjuk tudni soha.« Nem, Theologus Űr ! A mily biztos, hogy minden dolog kell, hogy megfelelő okkal bírjon, ép oly biztos, hogy van egy Isten, ki teremtője e világnak. Az 0 létezésére vonatkozó érveimet ön legkevésbé sem döntötte meg. De előbbi levelének ellenvetéseit megczáfoltam s ön nem próbálta meg komolyan, hogy czáfolatommal szemben ellenvetéseit még továbbra is fönntartsa. Még arra akarok röviden felelni, a mit ön ezen levelében kifogásol. Ón azt mondja: Mint lehetséges az, hogy az irgalmas Isten pokollal fenyegessen. Azt felelem: Ez lehetséges, mert Isten nemcsak irgalmas, de egyszersmind igazságos is. Mert az embernek szabadságot adott; és a mint az engedelmességet örök üdvvel jutalmazza, ép úgy kell az engedetlenséget örök büntetéssel büntetnie. Vagy az Istent oly gyönge atyának képzeli, a ki mindig csak édességgel viszonozza gyermeke leghálátlanabb gonoszságait is ? Vagy a pokol szenvedéseinek örökkévalóságán ütközik meg? Azt kérdem, mit cselekedjék Isten a bűnössel, a ki szivében Isten iránt való gyűlölettel hal meg, s nem akarja ezen gyűlöletét szivéből kiölni ? Ezen örökös gyűlölet daczára is fölvegye őt mennyországába? Vagy mi lenne az emberi társadalmi rendből a földön, ha az örök büntetéstől való félelem nem korlátozná némileg az emberek könnyelműségét ? Különben eltekintve az örök pokoltól, bizonyos értelemben nincs teljes viszonyosság az Isten igazságossága és irgalma között. Mert irgalmassága bizonyos tekintetben messze Isten irgalmassága. 259 17*
