Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXVII. Ellenvetések

256

Munkálatok 56. évfolyam.

még győződve az ima hatalmáról és a személyes Isten létéről, aki az ember sorsa fölött rendelkezik. Schneider úr persze szemet hány ezen ismeretes tény fölött, hogy így Isten létét se kelljen észrevennie. Magát pedig, Theologus uram, a legbensőbben kérem, ne legyen szintén elfogult az Isten létezésével és az ima hatalmával szemben. Imádkozzék Teremtőjéhez, hogy erősítse meg lelki szemét, hogy a homályon áthatolva, mennyei Atyját megismerje ! Ön talán azt veti ellen, hogyan imádkozhatom az Istenhez, akinek létezéséről nem vagyok meggyőződve ? De mégis megteheti, legalább föltételesen. Föltéve, hogy száz tanú biztosítaná, hogy a berlini, vagy londoni levéltárban oly oklevél van, melynek erejénél fogva ön nagy kincs birtokosa lenne; önnek pedig csak egy levelet vagy kérést kellene az illető levéltároshoz intéznie, vájjon nem írná-e meg e levelet azért, mert nem eléggé bizonyították be önnek az oklevél, vagy a könyvtáros létezését? Bajosan! Nos, ép oly kevéssé mulaszsza el Istenéhez, Teremtőjéhez alázatos kérést intézni. Mert ilyen ima döntő befolyással lehet örök üdvére vagy kárhozatára!