Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVII. Ellenvetések
244 Munkálatok 56. évfolyam. vannak, miért nem keletkezhetett volna ezen összhang magából a dolgok természeti sajátságából ? Miért kellene annak a dolgokon véletlenül érvényesülnie ? Sem a tény, sem a ténynek véletlen keletkezése nincs bebizonyítva. Ha a fiziko-theologus érv ezen két be nem bizonyított és be nem bizonyítható kiinduló pontját megengednők, úgy ettől kezdve érvünk nem volna egyéb világtani érvnél, melyet már ismerünk és melyről már tudjuk, hogy a lénvtani érvbe olvad.x) Felelet: No, kedves Theologus uram, itt Fischer Kunó gondolatainak roppant tömkelegével állunk szemben. Próbáljuk meg az élőnkbe adott csomókat egyenkint oldani meg ! 1. A czéltani érv — mint ő mondja — legföljebb világrendezőt, de nem bizonyíthatna világteremtőt. Hát baj volna az, ha ez csakugyan így volna ? Akkor mi ezen világrendezőben, ki lelkünket is alkotta volna, Istenünket tisztelnők. Fölmerülne ismét azon kérdés : honnan van a világalkotó ? Vájjon őt nem teremtette más valaki? Azután vájjon nem a czéltani érvnek köszönhetjük azt, hogy megmutatja a világ okának legfőbb bölcseségét, a kinek léte máshonnan van bebizonyítva ? Különben a czéltani érvben Istent nemcsak mint világrendezőt, hanem közvetve mint világteremtőt is megismerjük. Mert mint helyezhette volna valaki a világba a tervszerűséget, a nélkül, hogy egyúttal a világ teremtője is ne lett volna ? Ha a festő megadta a képnek szépségét, vájjon ezen kép létezésének nem ő az oka is ? És ha a gépész a gép czélszerűségét létrehozta, vájjon ezáltal nem bizonyítja-e be, hogy ő ugyanannak készítője. Ön azt veti majd ellen, hogy mégsem a festő készítette a festéket és a gépész a vasat; tehát a világalkotó sem teremtette a világot, hanem csak összeállította azt a meglevő anyagból. Jó ! De ha ezen anyag ismét a legutolsó eleméig bizonyos terv- szerűséget mutat föl, pl. a jegeczedésben, nem kell-e, hogy azon tervszerűség oka, oka legyen egyszersmind az elemeknek is? Vagy ha ezt nem engedi meg, akkor kérdem: ki teremtette az emberi lelket, mely semmiféle anyagi részekből sincs összetéve? Ki más, mint az, aki neki szépséget és ') Fischer : Geschichte der neueren Philosophie. 3. köt. 586. 1.
