Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXVII. Ellenvetések

Ellenvetések

245

tervszerűséget kölcsönzött, mely annak megismerő és akaró képességében nyilvánul.

2. Fischer tanár azt mondja továbbá, hogy a czéltani érv »az emberi müvek hasonlatosságából következtet, tehát oly érvelési alapból, melynek hordereje, számbavéve minden körülményt, csak a valószínűségig terjed«. Itt elárulja Fischer úr, hogy a czéltani érvet nem értette meg teljesen. Ezen érv nem analógiából, hanem az okság elvéből következtet. Tüntessük fel ezen ellentétet hasonlatban. Föltéve, hogy a Herder-czég kiadásában 100 könyvet láttam, melyek mind latin betűkkel volnának nyomtatva ; analog következtetés volna, ha azt következtetném, hogy a többi Herder-féle könyv is latin betűkkel van nyomtatva. Igaz, ezen következtetés csak valószínűséget, eredményezne. De a czéltani érv nem így következtet. Ellenben föltéve, hogy könyvet találok valahol s látom annak tervszerűségét, akkor az okság elvénél fogva következtetem : ezen könyv nem lehet a véletlen játéka, hanem készítőt tételez fel és pedig értelmes készítőt. Ezen bizonyíték bizonyosságot szül, és épen így következtethetünk tényleg a czéltani érvből.

3. Fischer úr azt hiszi, hogy : a jelen esetben az érv még a valószínűség fokáig sem terjed, mert okot tételez fel, mely az okozattal semmi arányban sem áll. Ez sem állja meg egészen helyét. Az ok határait oly messzire vonjuk a czéltani érvben, a mennyire azt az okozat követeli. Az okozat t. i. a világberendezésben nagy bölcseséget tételez föl ;• tehát ok gyanánt igen bölcs alkotót kell követelnünk. Ez elégséges, hogy Isten létezését bebizonyítsuk ; mert nem szükséges, hogy e czélra épen Isten végtelen bölcseségét is kimutassuk.

4. Fischer úr kimondja: »hogy csakugyan van rend a természetben, az semmi esetre sincs bebizonyítva.«

Itt már megáll az ember esze! Fischer úr szerint tehát a madarak költésénél nincs semmi rend, nincs rend a je- geczek képződésénél, s az utódok keletkezése minden rend nélkül történik, úgy, hogy a tehén esetleg tököt szül, a tökindán pedig borjúk nőnek.

5. Fischer úr folytatja, hogy a »feltételezett« rend »nem tudományos, hanem csak esztétikai tapasztalat, melynek