Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXVII. Ellenvetések

XXVII.

Ellenvetések.

(O. theologus leveléből.)

MBgäl őtisztelendő Páter Űr! Tehát az atheismus bűn? a ;p fill; fölségsértés egyik neme a legfőbb fejedelem ellen ?

Ezt mindenképen kénytelen volnék megéngedni, ha ön nekem czáfolhatlanúl bebizonyítaná, hogy van Isten és hogy ez az Isten engem teremtett. De hát?! . . .

Gyilkosságot vagy rablást elkövetni erkölcstelenség ; ezt mindenki tudja, azért mindaz, aki e bűnöket elköveti, erkölcstelen dolgot követ el. De hányán tartják azt erkölcstelen dolognak, ha Isten létét tagadják ? Hányán vannak meggyőződve az Isten léte mellett szóló bizonyítékok erejéről? És ha nincsenek, hogy lehet nekik azért szemrehányást tenni, mert nem akarják elismerni azon Istent, akinek létéről meggyőződve nincsenek?

(Páter H. válaszából.)

Mit szólna Theologus uram, ahhoz, ha egy gyilkos azzal mentegetné magát, hogy nem tudta, hogy a büntető törvény- könyv egyik czikke a gyilkosságot bűnnek bélyegzi? Vájjon nem volt-e köteles a büntetőtörvényt ismerni? Épúgv, sőt még inkább kötelessége minden embernek foglalkozni azzal, aki őt teremtette. S ha ezt elmulasztja, büntetésre méltó.

Mit szólna ahhoz, ha a fiú az atyjának tartozó tiszteletet és engedelmességet megtagadná, mivel arról, hogy csakugyan atyja, meggyőződve nincsen ? Már most Istennek, mint teremtőnknek léte hasonlíthatlanúl erősebb érvekkel van bebizonyítva, mint a mily bizonyos szokott lenni a test szerinti atyaság.