Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXIV. Dr. Du Bois-Reymond Emil tanár
Dr. Du Bois-Reymond Emil tanár. 211 Más szavakkal : Öröktől fogva mozgó anyag elképzelhetetlen ; oly anyag, mely öröktől fogva nyugodott és egy bizonyos időpontban mozogni kezdett, csak »supernaturalistikus indítás« folytán jöhetett mozgásba. Azonban »mivel a supernaturalistikus indítás fogalmaink világába bele nem illik«, úgy inkább azt mondjuk, hogy a dolog egyáltalában megmagyarázhatatlan. És ezt tudománynak hívják! 7. Mennyire elszigetelt a modern hitetlen természettudomány a többi tudományokkal szemben, mutatja továbbá annak a skolasztikus bölcselettudományban való járatlansága. Ahol a test és lélek egyesüléséről van szó, Du Bois-Reymond ismeri ugyan Descartes rendszerét, közvetlen követőinek occasionalismusát és Leibnitz előre megállapított összhangját (harmonia praestabilita) (I. mű 28—30 old.), de aztán a haj- dankor felett a következő szavakkal tör pálczát: »Ha tehát a régi gondolkozók a test és lélek minden egymásra való kölcsönös hatását, amint ők ezt maguknak képzelték, érthetetlennek és lehetetlennek gondolták és ha ennek daczára a két állag egymásra hatásának talánya csak az előre megállapított összhang szerint fejtendő meg, akkor mindenesetre hamisnak kellene lennie azon képzetnek, melyet maguknak iskolai fogalmaik iránt való elfogultságukban a lélekről alkottak. « Amit a katholikus skolasztika Aquinói sz. Tamás napjai óta a jelenkorig a test és léleknek a materia és forma módjára történő egyesüléséről tanított, az tehát a berlini tanár előtt teljesen terra incognita. Ö a »régi gondolkozók« alatt csak Descartes-ot, Malebranche-ot, Leibnitz-et stb. érti. A haj dánkor bölcseletéről oly képet ad, mintha egy chinai Magyarország városait akarván elszámlálni, csak Buda-, Mohács- és Rákost említené, 8. Az erkölcstan és jogtudomány terén áll még csak gyenge lábon a hitetlen természettudomány. Hiszen a szerint »a világ gépezet, ebben pedig az akarati szabadságnak helye nincsen.« Evvel a hitetlen természettudomány souverain elbizakodottsággal halálos ítéletet mond az egész erkölcs- és jogtudomány felett. Mert ahol szabadság nem létezik, ott be- számíthatóság nincsen és ahol a beszámíthatóság hiányzik, 14*
