Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVII. A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint
114 Munkálatok 56. évfolyam. a növények életére szükséges tápanyagokból, melyeket tartalmaz, semmit sem ad át a víznek : a legtartósabb eső sem képes (kivéve a mennyiben elmossa a földet) a televény termékenységének fő kellékei közül csak egyetlen egyet is elvonni De a tele vény-föld nemcsak megtartja a növények életére szükséges tápanyagokat, melyeket tartalmaz, de ha eső- vagy bármily más vízzel jön érintkezésbe, mely ammo- niakot. kálit, foszforsavat, kovasavat tartalmaz oldott állapotban, ezen anyagok az oldattól rögtön eltűnnek, mert a televénv-föld elvonja őket a víztől. S a televénv-föld csak oly anyagokat von el teljesen a vízből, melyek a növényekre elkerülhetleniil szükséges tápanyagot képeznek : a többi teljesen. avagy java részben oldatlan állapotban marad.« l) így végre megállapítvák a földön a növények s állatok megélhetési föltételei: az atheismus szerint a szerencsés véletlenek határtalan sora, a theismns szerint ugyanazon teremtő jól megfontolt számítása útján, ki ezután állatokat és növénveket is szándékolt teremteni. Már előbb láttuk, mennyire lehetetlen, hogy az érzéketlen anyagból önmagától élő lények származzanak, de a személyes Isten tervszerű működése az atheistikus véletlennel szemben még feltűnőbb, ha az állat- s növényvilág millióra rugó tervszerű intézkedéseit szemléljük. Ha az élettelen anyagról az élőre megyünk át, mihamar szemünkbe ötlik a különbség : a növény ugyanoly fajú egvedeket létesít, a kő ezt nem cselekszi. Vágjunk le egy kis fűzfaágat, szúrjuk le a földbe, alsó vége gyökeret, felső vége pedig leveleket hajt. Szúrjunk azonban hosszúkás kovakövet a földbe, az soha nem fog kihajtani. Ha a tűzhányó millió bombát, vet. mindeneseire el lehet képzelni, hogy azok egyike az abc. egyik betűjét valami aranyrögbe vésse De szúrjon millió kovakövet a földbe, feltétlen bizonysággal állíthatom, hogy azok egyike sem hajt gyökeret, kivéve, hacsak Isten csodát nem művelne. A földieper úgy szaporodik, hogy hosszú szálakat bocsát, melyek végükön gyökereket vernek s új hajtásokat bocsátaÚ Liebig, chemiai levelek. II. 261. old.
