Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVII. A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint
A világ alakulása a theisták és atbeisták fölfogása szerint. \ 15 nak. — Ha a dísznövényként használatos begonia levelét a földre helyezi s kellően ápolja, új begóniát létesít. Holt ásványokkal hasonlót soha sem fog elérni. A növények ezen s hasonló szaporodási módját messze felülmúlja csodás tervszerűség tekintetében a még általánosabb, magvak útján történő szaporodási mód. A növény megfejthetlen módon virágzásnak indul. A virágban hím- s női szervek vannak ; az előbbiek pora az utóbbiakéra száll, az ily termékenyítés folytán mag keletkezik, s ezen mag •csirájában már új, az anyanövénynyel ugyanazon fajú egve- det tartalmaz. Mily véletlen folytán jutott egyszerre a holt anyag eszébe hím s női szerveket alkotni s önmagát megtermékenyíteni? Ezen folyamat persze oly köznapivá lett, hogy semmi különöst sem találunk benne, de önmagában véve a legnagyobb mértékben csodás : a tulajdonképeni csodától csak abban különbözik, hogy ehhez a teremtő rendkívüli behatása szükséges, míg a magból történő szaporodás a gondviselés rendes működése ; de mind az egyik, mind a másik csupán a gondolkozó teremtő működése mellett ■magyarázható meg, nélküle soha. Figyeljük meg egyes fajoknál a különös előkészületeket, melyek a szaporodást lehetségessé teszik, avagy legalább elősegítik. A növények megtermékenyítésénél igen gyakran a szélnek kell segédkezet nyújtania. így pl. a gabona-neműeknél. A rozskalász sokkal dúsabb, ha virágzáskor a hímport könnyű szellő a szántóföld fölött tovább viszi. Némely növénynél a nemek annyira elválasztvák, hogy az egyik fa csupán hím-, a másik csupán nő-virágokat terem. Miként történik itt a megtermékenyítés? kivált, ha a két fa egymástól távol van? Ily esetben igen gyakran a rovarok létesítik azt azáltal, hogy a hímport átviszik a nő-virágokra. Általában a rovarok különben is igen nagy szerepet játszanak a növények megtermékenyítésénél. A farkas-almánál (aristolochia clematitis) a hím porzók mélyebben fekszenek, mint a női szervek, poruk tehát hiába hull a virág kelyhének fenekére. A szúnyog (tipula pennicornis) azonban fölviszi a •port a nőszárra s ha ebben a virágzó növény köré feszített 8*
