Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
A modern szabadkőművesség és a társadalom
A modern szabadkőművesség és a társadalom. 79 szabadkőművesség eredetének kérdését teljesen tisztába hozni vajmi nehéz, sőt jelenleg csaknem lehetetlen föladat, mert úgyszólván semmi positiv adat sem áll rendelkezésünkre. Természetes, hogy ezen kérdés eldöntésében leghivatottabb volna maga a szabadkőművesség, ez azonban annyira titkos társulat, hogy még eredetét is titkolja, és pedig nemcsak a profánok, de még maguk a testvérek előtt is. Ha szabadkőművesi iratokat veszünk kezeinkbe, s azt hiszszük, hogy a kérdésre határozott feleletet adhatunk, csalódunk, mert a páholy vagy oly dajkamesét állít elénk, melyet józan észszel el nem hihetünk, vagy ha juttat is egy csöppet az igazságból, ezt is annyira fölczifrázza a legvalószinűtle- nebb dolgokkal, hogy nagyon is nehéz eldönteni, hogy mi a dologban az igaz. A kik komolyabban akarnak e kérdésre megfelelni, azok e titkos társulat eredetét majd a középkori czéhekben, majd a manicheusi eretnek felekezetben, majd pedig a templomos rendben keresik. A szabadkőművesség azonban ily ősökkel nincs megelégedve, ő családfáját sokkal távolabbról kezdi, így — hogy csak néhány páholymesét említsünk meg — alapítójaként majd magát Jézust, a »legbuzgóbb szabad- kőművest« tiszteli, ki első »törte meg a papok zsarnoki hatalmát« ; mások pedig Salamont részésítik hasonló tiszteletben, ki a »királyi művészetet« a legjobban értette. A kik még ezzel sem elégesznek meg, azok Mózest, Ábrahámot, Káint, vagy pedig magát Ádámot tisztelik ősatyjukként. Vannak olyanok is, kik eredetüket ezek közül egyiktől sem, hanem az embernél magasabb teremtménytől származtatják. Ezek aztán Mihály vagy Rafael angyalokat tisztelik alapi-
