Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
Az államhatalom védelmi tevékenysége alattvalóit illetőleg. 69 megmagyarázza, különös esetekre alkalmazza és hozzácsatolt büntetésiek által szentesítse ; másodszor, hogy ott, ahol a természetjog hallgat vagy csak általánosságban utal valamire és a rendezett együttélés törvénynyel való szabályozást kiván, tekintettel a természettörvényre és lehetőleg annak szellemében, tételes törvényt hozzon. Ez azon kettős feladat, amelyet sz. Tamás az emberi törvények elé szabd) Az előbbi törvényeknél nem teremt egyszerűen új jogot, hanem csak a már természetjogilag létező törvényeknek új jogczimet ad és egyúttal a büntetés mértékét is megszabja. Az utóbbiaknál azonban az államhatalom Istentől nyert teljhatalmánál fogva uj törvényt alkot. Hogy az először említett, egyéni jogokat illető törvényekre, amelyek itt főképen érdekelnek bennünket, néhány példát is hozzunk fel : a fentebb mondottakból kiviláglik, hogy az állami törvényhozásnak kötelessége a gyilkosságot, a szándékos testi sértést, a rágalmat és becsületsértést, a szabadság elrablását, a lopást, mint természetjogellenes tetteket megtiltani s reájuk megfelelő büntetéseket szabni. Midőn azt mondjuk megfelelő büntetéseket, ezzel a büntetés nagyságának általános mértékét is meghatároztuk. Igazságosan a büntetés nem lehet nagyobb, mint a vétség; legyen inkább kisebb. Általában véve pedig a vétség és büntetés között bizonyos arány legyen. A felsőbbség tiszte fentartani a jogrendet ; ha ezt valamely vakmerő befolyás megzavarta, helyreállítani és az elkövetett sérelmekért a lehető legmegfelelőbb büntetéssel elégtételt venni; Azért szabott a népek természetes igazságérzete majdnem mindenütt és minden időben halálbüntetést a szántszándékos gyilkosságra. Nem állítjuk teljesen helyre a jogrendet és nem teszünk neki eleget, ha a gyilkost pusztán pénzbírságra vagy börtönre ítéljük. Azonkívül a büntetéseknek, ha magának a bűnösnek nem is, de legalább másoknak figyelmeztetésülés óva intő például kell szolgálniok. A józan ész ezen szempontból is bizonyos arányosságot kiván meg a bűn és a büntetés között. Ebből immár kiki megítélheti, hogy mily csekély szolgálatot *) *) Sum. 1. 2. qu. 95. a. 2. et. a. 4. Suarcz De Legibus 1. I. c. 3. n. 18. et 19.
