Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

70 Az államhatalom feladata és jogköre. tett az emberiségnek a magát emberbarátnak hirdető szabad­kőműves liberalizmus azzal, hogy a halálos büntetés ellen foglalt állást és küzdött. Az idegen vagyonba való természetjogellenes beavat­kozásnak kell tekintenünk az uzsorát is. Az uzsora oly erkölcs­telen és igazságtalan vagyonszerzési mód, mely az olyan dolog­ból, amely újabb hasznot nem hajt, munka, kiadás és veszély nélkül hasznot húzni igyekszik ;1) könnyen a társadalmi létet fenyegető veszélylyé válik és azért az államhatalomnak tehet­ségéhez képest meg kell azt akadályoznia. Sőt még a man­chesteri iskola álláspontjáról sem igazolható a korlátlan uzsora­szabadság. Aki uzsorakamatokra pénzt vesz kölcsön, ezt többnyire kényszerűségből teszi. Majdnem mindig sürgős, pil­lanatnyi szükség kényszeríti reá, akár maga- idézte ezt elő, akár nem és csak akkor veszi észre az örvényt, amelybe sodortatott, mikor már menthetetlenül veszve van. Szükség alatt nem pusztán nagy szegénységet kell értenünk. Pillanatnyi szükségbe néha gazdag emberek is juthatnak; és tudvalevő­leg tisztviselőknél, katonatiszteknél, tudósoknál és tanulók­nál nem is olyan ritka eset; különösen az „élet tavaszán“, midőn a világ csábító élvezeteivel nem egy szívet hálóz be. Ezen szorultságot használja fel az uzsorás. A legönzetlenebb felebaráti szeretet köpenyébe burkolódzva állít be s kicsi vagy nagy összegeket ajánl fel rövid időre, de magas kamatra. A fizetési határidőt egyszer, kétszer, többször meg kell nyúj­tani ; e közben a kamatok gyorsan, észrevétlenül növeked­nek és csakhamar oly nagyra nőnek, hogy az áldozat elvész. Most egyszerre megváltozik az uzsorás arczkifejezése ; a jóakaró barátból hiéna lesz, nyilvános pellengére állítással és bepöröléssel fenyegetőzik, mig a legutolsó garast is ki nem csikarja és egy életet teljesen tönkre nem tett. Ne gondoljuk, hogy ez csak merő képzelődés és az ilyen zsarolás csak rit­kán fordul elő. Hogy a tisztviselők és földművelő nép sok helyen oly igen eladósodott, ennek az uzsora az oka. A) Az egyház az uzsorát az V. lateráni zsinaton a következő szavak­kal határozta meg : „Ea est propria usurarum interpretatio, quando videli­cet ex usu rei, quae non germinat, nullo labore, nullo sumptu, nullove periculo lucrum foetusque conquiri studetur. 1. Denzinger Enchiridion, 623. n.

Next

/
Thumbnails
Contents