Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
70 Az államhatalom feladata és jogköre. tett az emberiségnek a magát emberbarátnak hirdető szabadkőműves liberalizmus azzal, hogy a halálos büntetés ellen foglalt állást és küzdött. Az idegen vagyonba való természetjogellenes beavatkozásnak kell tekintenünk az uzsorát is. Az uzsora oly erkölcstelen és igazságtalan vagyonszerzési mód, mely az olyan dologból, amely újabb hasznot nem hajt, munka, kiadás és veszély nélkül hasznot húzni igyekszik ;1) könnyen a társadalmi létet fenyegető veszélylyé válik és azért az államhatalomnak tehetségéhez képest meg kell azt akadályoznia. Sőt még a manchesteri iskola álláspontjáról sem igazolható a korlátlan uzsoraszabadság. Aki uzsorakamatokra pénzt vesz kölcsön, ezt többnyire kényszerűségből teszi. Majdnem mindig sürgős, pillanatnyi szükség kényszeríti reá, akár maga- idézte ezt elő, akár nem és csak akkor veszi észre az örvényt, amelybe sodortatott, mikor már menthetetlenül veszve van. Szükség alatt nem pusztán nagy szegénységet kell értenünk. Pillanatnyi szükségbe néha gazdag emberek is juthatnak; és tudvalevőleg tisztviselőknél, katonatiszteknél, tudósoknál és tanulóknál nem is olyan ritka eset; különösen az „élet tavaszán“, midőn a világ csábító élvezeteivel nem egy szívet hálóz be. Ezen szorultságot használja fel az uzsorás. A legönzetlenebb felebaráti szeretet köpenyébe burkolódzva állít be s kicsi vagy nagy összegeket ajánl fel rövid időre, de magas kamatra. A fizetési határidőt egyszer, kétszer, többször meg kell nyújtani ; e közben a kamatok gyorsan, észrevétlenül növekednek és csakhamar oly nagyra nőnek, hogy az áldozat elvész. Most egyszerre megváltozik az uzsorás arczkifejezése ; a jóakaró barátból hiéna lesz, nyilvános pellengére állítással és bepöröléssel fenyegetőzik, mig a legutolsó garast is ki nem csikarja és egy életet teljesen tönkre nem tett. Ne gondoljuk, hogy ez csak merő képzelődés és az ilyen zsarolás csak ritkán fordul elő. Hogy a tisztviselők és földművelő nép sok helyen oly igen eladósodott, ennek az uzsora az oka. A) Az egyház az uzsorát az V. lateráni zsinaton a következő szavakkal határozta meg : „Ea est propria usurarum interpretatio, quando videlicet ex usu rei, quae non germinat, nullo labore, nullo sumptu, nullove periculo lucrum foetusque conquiri studetur. 1. Denzinger Enchiridion, 623. n.