Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
68 Az államhatalom feladata és jogköre. birtokot szerezhet, amelylyel is a maga és mások javára szabadon rendelkezhetik. Végre mindenkinek jogában áll szellemi és testi erőit az erkölcstörvény keretén belül, szabadon érvényesíteni, amig ez mások megrövidítése és az összesség sérelme nélkül történhetik. Ezen általános természeti jogokon kívül vannak még különös jogok, amelyek az emberek egyes rendjeit és osztályait illetik meg másokkal szemben ; ilyen a gyermekek joga ahhoz, hogy szüleik az okvetlenül szükséges testi és szellemi táplálékot nekik megadják ; az alattvalók joga a törvényességhez és igazságosságkoz a felsőbbek részéről; ilyen a hitvestársak joga, hogy akaratuk ellenére egymástői el ne választassanak. A pogányok azon szokása, hogy rabszolgáikat, nem törődve azok érvényesen megkötött házasságával, egymástól elszakították és a világ tájaira eladták, égbekiáltó jogtalanság volt. Mindezen elősorolt jogoknak részünkről természetes kötelességek felelnek meg, hogy azokat becsüljük és szentül megtartsuk. Ezen megfelelő kötelmek nélkül a jogok hiába valók volnának. Az államhatalomnak feladata már most ezen kötelmek megtartását szükség esetén karhatalommal is kieszközölni és igy a jogokat védelmezni. E czélból mindenkit kötelező és világos jogszabályokat, vagy törvényeket kell hoznia, ami egyszersmind a többi, majd csak később megbeszélendő jogokra nézve is áll. Pusztán természetjogi szempontból az államhatalom nincs szükségkép és lényegéből kifolyólag arra köte- . lezve, hogy akaratát csakis általános törvények által nyilvánítsa. A természeti vagy történetileg szerzett jogok megsértése felett törvényhozás nélkül is ítélhet és a hozott ítélethez képest a büntetés mértékét is megszabhatja. Azonban általánosságban, nevezetesen a fejlettebb államokban kívánatos, hogy lehetőleg minden fontosabb viszony törvény által sza- bályoztassék1). Ezen jogtörvényeknek kettős a rendeltetésük : először hogy azon jogot, amelyet már a természettörvény magában foglal, világosan mindenkinek tudomására hozza, behatóbban ‘) 'S. Thom. Sum. qu. 1. 2. 95. a. 1 ad 2. um.
