Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

Az állam és a természeti erkölcstörvény. 57

sőbbség megvetése a nép legalsóbb rétegeiben elharapódzott már, sőt sokaknál még a jognak és jogtalanságnak fogalma is olyannyira ingadozóvá és homályossá lön.

De ha a földön nincs is a hatalommal való visszaélés ellen korlát, van az égben. Az elnyomott népeknek a kényuralom ellen, mint végső védelmi szer rendelkezésükre áll az Istenhez való alázatos menekülés, akinek is kezében vannak a királyok szívei és oda hajlítja ezeket a hová akarja.1) Azonkívül a legkorlátlanabb uralkodó és a legteljesebb hatalmú népképviselet felett is van egy bíró, aki egykoron majd felelősségre vonja őket. Isten előtt mindenki felelős, a király és első minisztere ép úgy, mint a legutolsó koldus. Különbség nélkül mindnyájunknak szól a nemzetek apostolának intelme : „Mindegyikünknek meg kell jelennie Krisztus itélőszéke előtt“. Igen, mennél nagyobb az uralkodóknak adott hatalom, annál terhesebb a vele járó felelősség is. A Szentlélek az uralkodókhoz ezen komoly figyelmeztetést intézi a Bölcs szája által : „A Felséges számon kéri tetteiteket és megvizsgálja gondolataitokat. Mivel hogy az ő országa szolgái lévén nem igazán Ítéltetek és az igazság törvényét meg nem őrzöttétek, sem Isten akaratja szerint nem jártatok .... Igen kemény itélésök lesz azoknak, kik uralkodnak“.2)

Magától értetik, hogy az erkölcsi törvény az államhatalmat az idegen államokkal szemben is kötelezi. Következik ez már az imént előadott azon elvből is, mely szerint az erkölcsi törvény alól semmiféle emberi viszony sincs kivéve. Valóban a népek egymáshoz való nemzetközi viszonyaiban jelentkezik csak igazán égető szükségessége annak, hogy a természet- törvény a leglelkiismeretesebben megtartassék ; mert manapság, ha a véres háborútól és annak ezerszeres jajjaitól eltekintünk — egyedül ez képezi az államok egymásközötti jogainak és szabadságainak védőeszközét. Ha polgár sért meg egy másikat, ott van az államhatalom, amely szükség esetén karhatalommal szorítja a lelkiismeretlent kötelességének teljesítésére. A különböző államok között azonban azóta, hogy a *)

*) Példabeszédek könyve 12. 1. 2) Bölcseség könyve. 6, 4—6.