Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
Az államhatalom isteni eredete. 45 tésére, akár közvetlenül ő maga, akár más valamely helyettese által adja is azt tudtunkra. Miként szent Tamás és a hittudósok egyhangúlag tanítják, még a tisztán emberi parancsolatoknak és törvényeknek is kötelező erejűket végelemzésben Istenben kell birniok, melynek a természettörvényből leszár- maztathatónak kell lennie. Amint egyedül Isten adta örök rendeltetésünket, úgy egyedül ő szabhatja meg a feltételeket, amelyekhez annak elérése kötve van.1) Aki tehát azt állítja, hogy az államhatalom nem Istentől származik, annak azt is kell átlátnia, hogy senkinek sem lelki- ismeretbeli kötelessége annak engedelmeskedni ; sőt az ilyen kénytelen lesz azt is állítani, hogy a felsőbbségnek tulajdonképen parancsolni sincs joga. Hogy mikép ? Csak úgy, mert jog és kötelesség viszonylagos fogalmak, amelyek egymást kölcsönösen és szükségképen feltételezik. Jogot megfelelő kötelesség nélkül gondolni sem lehet. Ha az atyának joga van fiának parancsolni, kell, hogy ennek kötelessége legyen engedelmeskedni atyjának. Ha a fiúnak ez nem kötelessége, úgy az atyának joga hiábavaló és semmis. Mit használna, ha jogom volna 100 tallért követelni szomszédomtól, ha ez nem volna köteles azt nekem megfizetni ? Ha az államhatalom isteni eredetét tagadjuk, csak egy jog és egy kötelesség marad fönn : a kormányok részére az erősebbnek, a durva erőszaknak joga ; az alattvalók számára pedig a kötelesség lehetőleg kerülni minden a rendőrséggel való összeütközést. így tehát az államhatalom intézkedéseinek a rendőri felügyelet minden eszközével lesz kénytelen tiszteletet szerezni, minden utczasarokra rendőröket állítani s az országot börtönökkel elárasztani ; és az alattvalók mindamellett csak addig fognak engedelmeskedni, ameddig a rendőrök szeme és kardja ér. Mihelyest az éj sötétje vagy a törvény őrének távolléte a büntetés elkerülésével kecsegtet, szabad a vásár, tehetnek, amit akarnak. Még csak hajszálukat sem görbítheti meg senki, még maga az Úr Isten sem az égben ; mert hisz semmiféle lelkiismeretbeli kötelességet sem sértettek meg. l) Az itt röviden összefoglalt tanok bőven és alaposan kifejtve megtalálhatók Meyernél. I. m. 65. és köv. lap.
