Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

Az államhatalom isteni eredete.

39

emberi testben minden testrész irányítása a főből indul ki. Ennélfogva gyakran még a közösségben élő állatoknál is bizonyos nemű felsőbbséget találunk, mint pl. a méheknél.

Az a tény is, hogy az embereket mindig és mindenütt felsőbbség alatt egyesülve találjuk, hangosan beszél a mellett, hogy valamelyes politikai tekintély fölállítása az ember eszes természetének szükségszerű követelménye. Çsak e föltevés mellett magyarázhatjuk meg, miért hajtották magukat az emberek minden korban valamely kényszerítő hatalomnak magában véve kemény igája alá.

II. FEJEZET.

Az államhatalom isteni eredete.

Abból, hogy az állam az ember eszes, társas életre rendelt természetének egyik szükségszerű eredménye, következik, hogy a természetjogban gyökeredzik és hogy czélját és rendeltetését ez határozza meg.

Maga a természetjog pedig nem egyéb, mint a legfőbb örök Törvényhozónak a teremtés által tudomásunkra hozott akarata. És igy Isten akarata a legszilárdabb alapja „Magna Chartája“ az államhatalomnak.

Ennek tökéletesebb megértése végett egy futó pillantást kell vetnünk a természetjog eredetére és mibenlétére, amiben is Aquinói szt. Tamásnak a katholikus iskolákban általánosan elfogadott mély értelmű magyarázatát tartjuk szem előtt.*)

Minden lét és mozgás Istentől indul ki s hozzá vezet vissza, mint az egész mindenség középpontjához. Miként mindenhatósága a kútfeje minden létezőnek, úgy értelmes akarata a zsinórmértéke minden mozgásnak és cselekvésnek és azon szabály, amely szerint igazodik minden a végtelen világűrben mérték, szám és súly szerint s éri el végczélját, Isten dicsőítését és az ember boldogítását. Eme végtelenül bölcs és mindenek fölött szent akaratot, mint az összes teremtett dolgok legfőbb törvényhozóját és az összes törvények kútforrását, örök törvénynek (lex aeterna) hívjuk.

*) Summa Theol. la 2ae q. 91. art. sqq ; q. 92, art. 3. Meyer „Die Grundsätze der Sittlichkeit und des Rechtes“. 114. 1.