Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

ÍÍPPPÍÍRR1H9KÍ

MHHHMRRiHMHPHMPIii

36 Az államhatalom feladata és jogköre.

kényszerítő hatalommal felruházott tekintély nélkül lehetetlen. Ennek következtében, hogy úgy mondjuk, az emberek eszes ösztönének befolyása alatt mindenütt létre is jő ilyen, az együttélők összeségét átkaroló hatalom. Az emberek nagyobb, közös, legfőbb hatalom alatt tömörült összesége pedig államot képez.

Egy-két rövid magyarázó megjegyzés elég, hogy a fön- nebb kimondott két elv teljes világosságban álljon előttünk. Ismeretes Arisztotelész véleménye, áki az embert ïùo-i cp-jjet itú’-'.xú-nak (természeténél fogva politikus lénynek) nevezi s az államot épúgy, mint a családot a természetalkotta intézmények közé számítja. Sz. Tamás a görög bölcsész eszméjét, ennek „Politiká“-jához irt magyarázataiban keresztény álláspontról tovább fejlesztette s egyéb műveiben is ismételten visszatér rá.

Nem egyedül és elszigetelten kell az embereknek itt a földön azon örök czélra törekedniök, amely végett teremt- vék, hanem társas együttélésben másokkal. Megtudjuk ezt az emberi természet hajlamaiból és tehetségeiből, leginkább pedig szükségleteiből. Joggal emeli ki sz. Tamás, hogy nincs állat, amely egyrészt annyi szükséglettel, másrészt minden segélytől annyira megfosztva jönne a világra, mint az ember. Mig az állatok megkapják a róluk gondoskodó természet kezéből ruházatukat s védelmi fegyvereiket, ösztönük segélyével készen találják táplálékukat s lakásukat, legyen az fészek avagy odú ; először ép oly tökéletesen építenek, mint utólszor : addig az embernek hosszú, teljesen ügyefogyott fiatal koron kell keresztül mennie és csak ezután kell értelmének közvetítésével megtanulnia, hogyan vesse alá a természetet sokféle szükségleteinek, sőt még azután is egész életében mások folytonos segélyére és támogatására szőrül.

Azt gondolhatná tán valaki, hogy a mondottakból csupán a családban való társas együttélés szüségessége tűnik ki, de nem az államé. Mindenesetre, a család az első s természet szerint legszükségesebb társaság és minden másnak alapföltétele. A férfi és a nő között való házassági közösség az alapja minden egyéb társadalmi viszonynak. Abból fakad a társadalmi viszony természetes kiszélesbítéseként a fölé- és alá-