Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
mmmmm Azon elméletek, amelyek az államnak több hatalmat tulajdonítanak. 31 ténetben az, hogy azt az okmányt, amelyre Lásson czéloz, épen a porosz alsóházban egész terjedelmében, még pedig az eredeti latin szövegben is felolvasták, s állítólag a tisztelt ház hivatalos gyorsírói tudósításaiban is (1875. márcz. 18-iki ülés 881. 1.) kinyomatták.1) Egyébiránt nem szabad azt gondolnunk, hogy csupán a kath. egyház ellen való vakbuzgalom viszi Lásson urat ily végkövetkeztetésekre. Ezek egészen természetesen folynak elveiből. Ismételten felcseréli ő az állam ön- fentartási kötelességét azon kötelességével, amelynél fogva sürgős szükségleteiről gondoskodni tartozik. Ezek a sürgős szükségletek azonban sokkal messzebbre menők, mint a puszta önfentartás s nagyon tág értelműek és határozatlanok. Más helyeken ismét egyértelműeknek veszi Lásson ezeket a sürgős érdekeket az államnak hatalom és virágzás után való törekvésével. Minthogy már most az állam, Lásson határozott kijelentése szerint hatalmas, virágzó és minden eshetőségre biztosított kíván lenni,2) s másrészről a sürgős érdekek előtt semmiféle magánjogot nem ismer el az államtól vissza- vonhatlanul kölcsönződnek : nincs-e ezzel minden magánjog az állam hatalom és virágzás után való törekvésének védetle- nül odadobva? És e feltevés mellett még mi hiányzik az állam mindenhatóságához ? Mi többet kívánhatna egy-egy japán mikádó, vagy egy-egy régi szabású török szultán szive még ? 3>®>----') A tudós urat bizonyára érdekelni fogja, ha megtudja, hogy az említett irat nem Dalai-Lámá-tól, hanem IX. Pius pápától származott, s legújabban Siegfried Miklós : „Actenstücken, betreffend den preusischen Cultur- kampf, nebst einer geschichtlichen Einleitung“ (Herder, Freiburg. 1882) czimü művében 267 1.) állítólag újból nyilvánosságra került. *) U. o. 328. 1.
