Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
Abdi á s. 323 pusztítása alkalmával történt. — b) Jeruzsálemnek újra építését jósolja és a foglyoknak, a számüzöt- teknek visszakerülését hazájukba. Már pedig a zsidókat Nabukodonozor hurczolta fogságba, s csak a kaldeusok pusztítása után lehetett és kellett a várost újra építeni, ç) És végre bizonyos, hogy Jeremiás után kellett élnie, mert jövendölését teljesen Jeremiás XLIX. fejezete alapján irta. S hogy ő volt az utánzó, nem pedig Jeremiás, az kitűnik abból, hogy Jeremiás elmondja azt is, ki által fog Edom elpusztulni (49, 19.) Abdiás pedig csak általánosságban szól Jahve ítélő napjáról. (15.) Ezek bizonyságaik ; ámde ezeknek egyikét sem togadhatjuk el. Nem az elsőt, legalább nem bizonyságul az ő állításuk igazolására ; mert Edom nemcsak akkor egyszer támadta meg Judát s hatolt be külföldi ellenségek kíséretében annak fővárosába. Megesett az máskor is, és ha mint ellenség állott Jeruzsálem előtt, bizonyosan nem kímélte egyébkor sem a menekülőket. Ami a második bizonyságot illeti, sehol az egész jövendölés folyamán nincsen szó Jeruzsálem újraépítéséről. Sőt ha figyelmesen végig olvassuk, okve- tetlenül azt a benyomást fogja tenni mindenkire Jeruzsálem elfoglalásának leírása, hogy Abdiás próféta Jeruzsálemnek pusztulását, falainak s templomának lerontását, az egész városnak széthányatását nem látta. Ő semmit sem tudott még ezek felől. Mert ami annyi szomorúsággal tölté be Izrael fiainak -lelkeit, ami annyi keserű siránkozásnak lett okozója Jeremiás próféta szivében : Juda legfőbb kincsének lerombol- tatásáról semmit sem szól. Ellenkezőleg, Jeruzsálem kapui még állanak idejében, mert kétszer is megemlíti azokat, a) anélklü, hogy lerontásukat csak sej- «)Abd. n.és tetné is. Semmiképen nem illik Jeruzsálem ez elfog- 13- lalásának leírása annak a kaldeusok által való fenekes fölforgatására. A bizonyság másik részét illetőleg szintén azt 21*
