Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
322 Munkálatok. — A vitás idejű próféták kora. próféták egyike s ha Scholz tart valamit jelen bizonyságának erejére, Joelt is a régi időkbe kell helyeznie. Abdiás. Abdiás prófétának kisded jövendölése vagyon az idumeusok ellen, akik Juda ellenségeinek kezére játszottak volt s jóllehet atyafiak Jákobbal, mégis azok között voltak, ,,akik bementek Jeruzsálembe és sorsot vetettek a szent város fölött“ (10. 11.) Szégyen és megaláztatás, teljes leigázás leszen büntetése gonosz viselkedésüknek. Látjuk tehát, hogy e jövendölésben, mint közel múlt1), élénk emlékezetben lévő esemény vagyon említve Jeruzsálemnek elfoglalása (11) külföldiek által, amely elfoglalásban s a rákövetkező pusztításokban a Jákobbal rokon Edom is, Ezsau népe részt vett. Az a kérdés most, Jeruzsálemnek mely elfoglaltatásáról van itt szó, mert ha ezt meghatározzuk, egyszersmind a próféta működének idejére nézve is határoztunk. Calmet2) után sok újabb iró, köztük de Wette3) Jeruzsálemnek Nabukodonozor, babyloni király által történt elfoglalását és lerombolását értik az Adbiás próféta-említette elfoglalás alatt, s ennek alapján Abdiást a fogság idejébe teszik. Okaik a következők :4) a) Abdiás szerint Jeruzsálem pusztulásánál Edom más népeknek volt segítségére és ekkor egyik gonoszsága az, hogy megölte a menekülőket (14) : ez pedig a kaldeusok fi Egyáltalában nem lehet állítani, hogy Abdiás az idumeu- soknak s gonosz közreműködését csak jósolja. Az egész ugyanis múlt eseményképen van előadva. Továbbá semmi czélja nem lehet a prófétának idegen népnek gonoszságait jósolni, midőn nem egyenesen a saját népéhez beszél, hogy ellenségeinek gonoszságában, az ő bűnhődését jósolja, fi Diotionarum . . . fi de Wette-Schrader : Lehrbuch der hist, kritischen Einleitung 459. 1. fi V. ö. Knabenbauer 1. m. 340. sk.
