Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

318 Munkálatok. — A vitás idejű próféták kora.

Istenhez térniök! Isten kegyességére és irgalmasságára is mi másért hivatkozik a próféta, ha nem azért, hogy megbocsát annak, ki bűnbánatban megszaggatja szivét és ruházatát.

3. Azt mondja továbbá: Nem szól Joel sehol a királyról, hanem a papok és a vének a népnek vezetői és kormányzói, amely állapot kétségkívül csak a száműzetés után állott be. — A zsidó köztársaság (res publica) s a zsidók által elfoglalt terület ekkor volt oly csekély, hogy minden lakói remegtek, ha megszólalt a harsona Sionban. A sáskák egyszeri betörésére nincs bor, nincs gabona : ugyan mekkora lehet ez az ország ? S amelynek összes lakosait össze lehet hivni az Úr házába? — Már pedig Judea csak a fogságból való visszatérés után volt ily kicsiny, midőn az egész csupán Jeruzsálem környékére szorítkozott. Feleletünk: akkora, a mekkorának Merx hypothesise kívánja, nem volt bizony sem a fogság előtt, sem a fogság után. Olyan kicsiny sohasem volt, hogy az egészen keresztül hangzott volna a harsonák szózata ; hanem akármely időben keletkezett légyen a jövendölés, annak Merx által jelennen fölsorolt részleteit a próféta mindig hyperbolice mondotta. Még Scholz is ellenveti Merx- nek, hogy hisz böjtre szólítja föl Joel a népet, pedig ha úgy kell értenünk a próféta szavait, mint Merx magyarázza, mintha épen semmi eledelük nem volna, akkor miből bőjtöljenek, ha úgy sincs mit enniök?

Ami pedig a templomba hívást illeti, nemcsak a tartomány összes lakosait, hanem a föld minden lakóit hívja a próféta Istennek házába (1. 14.) Ki nem látja tehát ezekben a költői, vagy szónoki nagyítás alakzatait, főkép mivel hozzáveti még : „Gyűjtsétek egybe a kisdedeket s a csecsemőket is“ (2. 16.) — Azokat bizony összelehet gyűjteni a templomba, hogy még a többi ájtatoskodókat is zavarják ! A papok és a vének1 intézkedési, kormánykodási szerepére vonatkozólag már föntebb megmondtuk véleményünket.