Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

Kik nem akarják elismerni a dogmatikus hagyományt. 275 hogy a protestánsok oly egyházzá tömörüljenek, mely „egye­dül üdvözítőnek“ mondhatná magát. És ha igy áll a dolog, mi jogon türelmetlen a protestantizmus más egyházakkal szemben ? Miért nem szívleli a katholikusokat ? Hiszen ő nem tartja s nem is tarthatja magát egyedül üdvözítőnek?! Felőle a katholikus egyház is lehet igaz és üdvözítő egyház s igy nem üldözheti, mint hamisat és károst ! A katholikusok nem tehetnek arról, ha a szentirásból meggyőződnek, hogy Krisz­tus igaz egyházában kell lenni egjr joghatósági elsőséggel fel­ruházott fejnek. Lehet-e kifogásolni a katholikusok eljárását, azért, mert a szent könyvek egyes helyeire támaszkodva hiszik és tanítják, hogy a szentirás nem lehet egyedüli hit­szabály és hogy sok igazság élő szóbeli tanításban, hagyo- gyományban maradt fen ? Mi hibát követnek el a katholikus egyház hívei, ha Krisztus Urunknak a szentirásban levő sza­vaiból azt következtetik, hogy van szent miseáldozat, gyónás, hogy az üdvösségre jó cselekedetek is szükségesek ? Miért száműzik a türelmetlen protestánsok hazájukból azon férfia­kat, kik követve az evangéliumi tanácsokat nagyobb tökéletes­ségre törekszenek, s kiknek egyedüli bűnük az, hogy Jézus­társaságának tagjai ? A katholikus egyház türelmetlenségét azon felekezetekkel szemben, melyek mást tanítanak, mint ő értem ; mert a katho­likus egyház egyedül igaz és üdvözítő egyháznak tartja magát. — De a protestantizmus a „sola biblia“ és szabad kutatás elveinek kimondása által lemondott örökre e jelzők­ről, s igy ami a katholikus egyháznál természetes, szükség- szerű következménye a tannak, az a protestánsoknál a leg­nagyobb következetlenség ! 4. A XVI. század vallásrontói elvetik, kigúnyolják a hagyo­mányt, szerintök a szentiráson kívül minden fölösleges, mert a szent könyvekben mindaz megvan, amit az üdvösség elnyeré­sére hinnünk és tennünk kell ; nincs szükségük hagyományra, hogy megérthessék a szentirásban foglalt természetfölötti igaz­ságokat, mert a szentirás magában is oly világos, hogy Luther szerint „nincs a föld hátán világosabb könyv, mint a szentirás.“x) l l) Hettinger i. m. és h. 382. old. IS

Next

/
Thumbnails
Contents