Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

244

Munkálatok. — A dogmatikus hagyomány.

vonatkozik, miért nem tartják meg ellenfeleink a mózesi törvényt? A contextust tekintetbe véve, a második helynek ez az értelme : ha elérkezel Palaestina földjére, ahová törekszel s Uradnak Istenednek áldozatot fogsz bemutatni, ne utánozd a pogányokat, hanem csakis azt mutasd be, amit én parancsolok neked. A titkos jelenések könyvéből felhozott hely azt mondja, hogy e könyvet senki se merje megtoldani saját tanításaival s ne merjen elvenni abból, ami eredetileg benne volt. E szavaknak nincs, nem lehet általános érteményük ; mert hiszen, ha e könyv képezte volna a kinyilatkoztatás pecsétjét, amely után már semmi mást nem lehetett tanítani, akkor épen sz. János apostol volna az újszövetség legsaj- nálatraméltóbb írója, mert ő maga zárta volna ki örökre saját evangéliumát és leveleit, amelyeket jóval a titkos jelenések könyve után irt.

Felhozzák továbbá szent Pál apostolnak a galatákhoz irt leveléből az 1. fejezet 8. versét: „Ha mi, vagy az angyal mennyből hirdetne is valamit nektek azon kívül, mit nektek hirdettünk, átok alatt legyen.“ íme, mondják, e hely világosan megtiltja a hagyományok tanítását s csak az evangéliumot engedi meg. Ez azonban csak látszólagos ellenvetés ; csak a felületes vizsgáló szemében szálka, melytől nem láthatja a hagyományt. Az apostol ugyanis azt mondja a fennebb idézett szavakban, hogy semmit sem szabad azon kívül, vagy helyesebben mondva : az ellen prédikálni, amit ők hirdettek ; már pedig ők Isten evangéliumát nemcsak írással, hanem első sorban élőszóval terjesztették. — Hiszen ha azon értelemben kellene vennünk Pál apostol szavait, amelyben ellenfeleink veszik, akkor az újszövetség könyveiből elkellene vetnünk mindazokat, melyek a galatákhoz irt levél után írattak. Már pedig bizonyára nem ezt akarta mondani sz. Pál. Különben is ő az „evangelizare“ szó alatt élőszóval tartott oktatást ért, mert ezen levél előtt egy betűt sem irt a galatákhoz.

A „kívül“, „práeter“ praepositio a latin nyelvben többször egyjelentésű a „contra“-val, igy mondatik pl. aliquid esse praeter (contra) spem, charitatem, mores stb ; ugyanily jelentésben fordul elő sokszor a görög „írctp«“, mit több szent-