Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
208 Munkálatok. — A dogmatikus hagyomány. viszont az isteni hagyományokat majd apostoliaknak, majd egyháziaknak nevezik, mert ezeknek tárgyát is az apostolok s az egyház terjesztették s ezek juttatták hozzánk.1) T árgy át tekintve különbséget kell tennünk hitbeli (dogmatica), erkölcsi (moralis) és fegyelmi (disciplinaris) hagyomány között. A dogmatikus hagyomány azon hitigazságokat foglalja magában, melyek isteni kinyilatkoztatáson alapszanak s épen azért isteni hittel fogadandók, de nincsenek meg a szentirásban. Ide tartoznak tehát : a) az Istentől kinyilatkoztatott, de a szentirásban föl nem található hitczikkelyek ; b) a dogmatikus hagyomány tárgyát képezik azon kinyilatkoztatott hitigazságok is, melyek homályosan benvannak ugyan a szent könyvekben, de azokból világosan, minden kételyt kizárólag meg nem érthetők ; c) idetartoznak a Szentiélektől ihletett apostoloknak, mint az evangélium Istentől küldött hirdetőinek, az egyház főtanítóinak azon tanításai, melyeket nem foglaltak Írásba. Dogmatikus hagyomány p. az egyház által használt összes szentirási könyvek ihletettségéről (inspiratio- járól), az evangéliumok négyes számáról s Mária örök szüzességéről szóló tan. Az erkölcsi hagyomány tárgyát azon cselekvési szabályok képezik, melyeket Krisztus, vagy a Szentiélektől ihletett apostolok szabtak a hívek elé, de amelyek nem foglaltatnak benn a szentirásban. Ha a hagyomány tárgyát az egyházi fegyelem képezi s eredetét az apostoloknak, mint az egyház kormányzóinak, vagy ezek törvényes utódainak, vagy általában az egyháznak köszöni, fegyelmi hagyomány a neve. Ezen fegyelmi hagyomány vonatkozhatik vagy az egyház külső kormányzására, minő p. a nyilvános bűnbánatra vonatkozó szóbeli tan, vagy az egyház egyes szertartásaira; ilyenek a szent-miseáldozat bemutatásánál megtartandó szabályrendeletek. — Nem szabad azonban felednünk, hogy mindaz, ami az isteni tiszteletre, az egyház alkotmányára és törvényeire vonatkozólag isteni kinyilatkoztatáson és rendelésen alapszik, a dogmatikus hagyományok közé tartozik. A hagyomány alanyát tekintve, vannak egyetemes és részleges hagyományok ; az egyetemes az egyháznak minden ‘) Bellarmin 1. c. p. 80.
