Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
I. Rész. Fordítások
Kevélység és alázatosság. 57 idő és körülmények szerint haragos kitörésekkel váltakoznak. Azonban, ha a sötét ókor pátriárkáinak megvoltak női ked- venczeik, akkor a mi, vénség miatt elgyöngült úriemberünknek nem hiába jut eszébe néhány nomádfőnök, ki agg korában is adott valamit a piros ajkakra és bogár szemekre. A világ erre vállat von, mosolyog és nem zavarja az öregnek ártatlan örömét. És mért ártatlan ez öröm? Mert az egy gonosz öregé, ki a bűnt aranynyal és hímzett szövetből összefoltozott köpenynyel egész a fölismerhetetlenségig el tudja takarni ? mert a gazdagok alapjában véve nem is vétkezhetnek, vagy bűneiket legalább megtudják fizetni? De hát nem szégyenli magát a gazdag bűnös ? Szégyenleni ? Micsoda beszéd ez ! Az öreg büszke rá. Büszke volt első milliójára, első gyermekére, nemességének első napjára és első halálos bűnére. Ez ember, mint mindnyájan, sokszor hibázott, tévedett és vétkezett. De amiket eddig elkövetett, azok bocsánatos bűnök voltak. Az utolsó forint, mely első milliójához hiányzott, nagy bűnössé, lázadóvá tette Isten és lelkiismerete ellen. »E korty, e pohár nevedért, Jehova! Köszönt a király, Babylonnak ura !« E szavakat az értékes tárgyak csörgése és a ropogós bankók körül settenkedő daemonok súgták fülébe. A szerencse!! talán jámbor szülők gyermeke volt és őt magát is jámbor tanításokkal és intelmekkel táplálták, gyermekségére és ifjúságára sokáig visszaemlékezett, még kevéssel azelőtt, hogy Babylon királya lett, visszagondolt, nem ugyan királyi, de jámbor anyjára. De a czímerrel és nemesi koronával uj szellem szállotta meg, a tagadás szelleme, a lemondásé a múltról és jövőről. Méltatlannak tartja magához, hogy a betlehemi istállóban született szegény gyermekben, az isteni gyermekben, a megfeszített Megváltóban higyjen. Mi köze most már a salonképes szerencsefinek a halászokhoz és sátorkészítőkhöz ? Már hogy szorulna ő felsőbb felvilágosításra ? Rá nézve minden nap pünkösd. 0 olyan nyelvet ért, mely nélkülözhetővé teszi a többi nyelvek adományát. A pénz nyelvét mindenki érti. Ez megindít minden szivet, megtéríti
