Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

Kevélység és alázatosság. 53 et humili loco natos, te inferiores putes : nescit religio nostra personas, nec conditiones hominum, sed animas inspicit.« »Nem az a nemesebb — folytatja a szt. férfiú — kit család­fája ilyennek nyilvánít és a világ ilyennek tart, hanem az, aki mellett hitbensőség és életjámborság szálának.« Különben vegyünk búcsút a büszkéktől és gőgösöktől ama, amily kedves, ép oly üres köszöntéssel, melylyel akkor szokták magukat ajánlani a köznép előtt, ha udvariasak akarnak lenni: »Bon jour, Messieurs et Mesdames!« Már régóta túlszárnyalta a születési nemességet a pénz­nemesség és a nemesi büszkeséget a pénzbüszkeség, melyet az alsóbb körökben »pénzgőgnek« neveznek. A pénzt az ember szerzi, vagy örökli, vagy nyeri, vagy lopja, vagy rabolja. Foglalkozzunk a gazdagságnak legtisz­tább forrásával, a becsületes keresettel. Még a legbecsülete­sebb nyereséget sem lehet mindig erényes eljárás gyümöl­csének tekinteni, mely az embernek megnyugvást adhat; sok esetben nem más az, mint az önfentartási ösztön és haszon­lesés kifolyása. Bár az önfentartás parancsolat és a haszonlesés, ha embertársaink jólétének megkárosítása nélkül történik, meg­állhat; mindazonáltal egyik sem fog önbecsünk emelésére szolgálni. Minthogy sült galamb senkinek sem röpül a szá­jába, az ember nehéz munkára van szorítva akkor is, ha épen csak az életének föntartására elkerülhetetlenül szük­ségeseket akarja is megszerezni. Nem minden ember oly sze­rencsés, hogy nehéz fáradozásával e czélt el is érje, de akik elérik, nem dicsekedhetnek vele és nem tekinthetnek vissza büszkén megfutott pályájukra. Legyenek hálásak Isten s ember iránt. Elégedjenek meg azzal, hogy becsülettel áttörték magukat az életen, hogy nem tartoznak senkinek és fele­barátjuknak is azt kívánják, hogy neki is hasonlóan sike­rüljön életszükségleteit kielégíteni. Az emberiségnek csak parányi része oly szerencsés, hogy megtakaríthat magának valamit s igy némi vagyonra, fölöslegre, sőt gazdaságra is vergődik. Ily eredmény eléré­sére személyes tevékenysége és fáradhatatlansága távolról sem elégséges, hanem hatalmas szövetségesre, szerencsére

Next

/
Thumbnails
Contents