Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

T1■

38 A modern társadalom hamis eszméi.

jék, nem vehet tekintetbe holmi kicsinyes jogokat; de azt is mondja, hogy a felmerülő összeütközéseknél az iltető, kinek kezében van a hatalom, élni is fog vele. „A hatalom felette áll a jognak

Mindkét nyilatkozat egyre lyukad ki. A jog alája van rendelve a hatalomnak : utoljára is annak lesz igaza, kinek kezében van a hatalom.

Ez a gyakorlati állam-életben gyakorij eset lehet, de azért a magánéletben is sokszor győzedelmeskedik a hatalom a jog felett, sőt még a mindennapi életben is fordulnak elő jogtalan cselekedetek, melyek büntetlenek maiadnak. A tulajdonelidegenítése, az ártatlanság elnyomatása nem ritka esetek, de azért senkinek sem fog eszébe jutni, hogy azokat védelmezze. Ha Bismarck azt mondta volna, hogy a jog csak egy időre nyomatik el, hogy az állam haladásában nem enged1' magát félrevezettetni kicsinyes jogi elvek által, akkor ezen nyilatkozat ellen, mely tagadhatatlan tényekről szól, semmi kifogásunk sem lehetne. Hangzatos szavaiban azonban több rejlik : oltalmába veszi ezen tényeket és helyesli, hogy a jogot elnyomják s a jogi elveket sutba dobják s igy e szavaknak

[

nem államférfim humort, hanem más jelentést kell tulajdonítanunk. Lehetséges, hogy az állam és a polgárok között támadt összeütközés a hatalom segítségével egyenlíthető ki legkönnyebben. Ily opportunités azonban még nem szül jogot s nem is változtathat a fenálló jogon s ha a törvényszabta korlátok erőszakos átlépése sikerült is, ez még nem törvéI

nyesíti a jogsérelmet. A jog továbbá nem lesz jogtalansággá csak azért, mert csupán czérnaszálon függ, vagy mert a szálak, melyek védőleg veszik körül, igen vékonyak. A jogÏ

nak önönmagát kell megvédenie úgy, hogy semmi más védelemre ne szoruljon.

De ha Bismarck jogi czémaszálaival semmi mást nem akart mondani, mint azt, hogy magasabb czélok és kötelességek árra jogosítanak, hogy az alsóbbrendű jogokat figyelemre se méltassuk, akkor e fellengős szavak mondója azt a szörnyű elvet tette magáévá, melyet minden alapos ok nélkül a jezsuitákra fognak, hogy t. i. a czél szentesíti az eszközt.