Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
366 Munkálatok, — Az Itala és Vulgáta. Véleményünk azonfelül azon czéllal is egyezik, melyet szent Jeromos az akkori zsidó kánonban tartalmazott könyvek lefordításával elérni akart. T. i. mint fönnebb is mondottuk: azért fordította le e szentkönyveket, hogy a keresztények biztosan tudják: mit tartalmaz a zsidók szentirása, hogy a zsidók ne mondhassák a keresztények minden állítására : Hja ! könnyű nektek dolgotokat a szentirásból kihoznotok ! elrontott szövegre támaszkodtok ; nem azt kell nézni, hanem az eredetit, a héber szöveget, abban van az igazság ! — Ha tehát e praktikus hasznot tartotta szem előtt szt. Jeromos, akkor minek fordított volna oly könyveket, melyek kánoni tekintélyében a zsidók nem hittek, melyekre következőleg a keresztények vitatkozás közben a zsidók ellenében nem hivatkozhattak volna ? ! Ép azért nagyon is igazat adunk Zschokkénak, ki azt mondja, hogy szt. Jeromos csakis azért mondja a kérdéses deuterokanonikus könyveket a kánonból kizár andóknak, nem kanonikus oknak, sőt apokrypkek- nek és fabuláknak, hogy így a keresztényeket mintegy figyelmeztesse, hogy e könyvekre a zsidókkal való vitáikban ne hivatkozzanak.]) Végre szerény véleményünk támogatására szt. Jeromos más helyeire hivatkozunk, hol ő maga a szóban forgó könyveket -»libri nostri« néven előhozza : az Ecclesiasticust és a Bölcseség könyvét legalább is hatszor nevezi így Izaiáshoz írt kommentárjában ; máskor a le nem fordított deuteroka- nonikus könyveket ily formulák közt idézi: »divina scriptura loquitur«, »audiamus scripturam monentem«, »dicente scriptural., »scriptum est« stb.1 2 *) Sőt egy másik helyen a görög profán iratokkal szemben határozottan »sacra scriptura«- nak mondja.8) Ezekből kiviláglik, hogy a szent tudor a kérdéses deuterokanonikus könyveket csakúgy tartotta szentiratoknak és kanonikusoknak, mint a protokanonikus könyveket; s következőleg nem állhat meg az a vélemény, mely azt tartja, hogy azért nem fordította le e könyveket, mert 1) Zschokke : Historia S. A. T. 2. kiadás. 386. 1. a) alatt. 2) Zschokke id. mü, 387. lap. *) Gornely : Introductio generalis 107. lapon.
