Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

344

Munkálatok. — Az Itala és Vulgáta.

II.

Az Itala és Vulgata;

mikor ment ki használatból az Itala s mikor lépett

helyébe a Vulgáta?

Jikor az üdv napja a zsidók után a többi nemzetekig nek is feltűnt, Isten különös kegyelméből a rómaiak- ® hoz is eljutottak Megváltónk igéi s ezen büszke, maga fölött hatalmat nem ismerő nép szintén fölvette Krisztus szelid és édes igáját. Megtérésük után nemsokára náluk is szükségessé vált a szentirás lefordítása, hogy így azok is olvashassák, akik csak latinul értettek.

Jóllehet t. i. azon időben, mikor Üdvözítőnk magasztos és üdvösséges tanítása Itáliában s a többi római tartományban elterjedt, majdnem általános volt a görög nyelv tudása Itáliában és magában Rómában,x) mégsem volt az olyan * 3

‘) Mennyire volt elterjedve ezen időben a rómaiak között a görög nyelv és műveltség, bizonyítják e kor írói is. Juvenalis így fakad ki

3. szatírájában Róma ellen: »Non possum ferre, Quirites, Graecam urbem.« Másutt (6. szatíra) a római nőket gúnyolja, kik már annyira majmolták a görögöket, hogy nemcsak görögül beszéltek, hanem görögösen ruházkodtak, görög szokásokat sajátítottak el s azt mondja róluk : hogy »non putat ulla se formosam, nisi quae de Tusca Graecula facta est ! De Sulmonensi mera Cecropis ! Omnia graece ! Cicero a görög és latin könyvekről így nyilatkozik : »Graeca leguntur in omnibus fere gentibus, latina suis finibus, exiguis sane continentur. (Pro Archia poëta cap. 10.) Josephus Flavius »De bello civili« ez. művét a rómaiak kedvéért héberből görögre fordította. Szt, Igndcz görög levelet intézett a rómaiakhoz, — szt. Jusztin görög apológiát nyújtott be előbb a sena- tusnál s azután a császárnál ; — sőt Herodiánusról azt Írják, hogy magának Marcus Aureliusnak udvarában irt görög könyveket. V. ö. Márkfi : Introd. spec, in N. T. 29. lap.