Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
342 Munkálatok. — Az Itala és Vulgáta. Mert 1) el nem képzelhető, hogy okos ember valamit czél nélkül tegyen ; már pedig czél nélküli fáradozás lett volna a hithirdetők részéről : a szentirást valamely nép nyelvére lefordítani, ha azt legalább részben nem sikerült volna megtéríteniük, ^következőleg : ha az általuk lefordított szentirást senki sem használta volna. Azután 2) ha készítettek is szent- irásfordítást, bizonyára nem készítették mindjárt a térítés kezdetével ; mert a hittérítők követve az apostolok példájátx) bizonyára nem álltak elő mindjárt a legmélyebb titkokkal, hanem a hit legelemibb dolgaiban kezdték oktatni a népet ; így : hogy Isten létezik, hogy egy, hogy a jót jutalmazza s a rosszat bünteti stb. Ezt pedig bizonyosan szentirás nélkül is bizonyíthatták be és tehették kézzelfoghatóvá a nép előtt. Csak azután, mikor már túl voltak a kezdet nehézségein, mikor látták, hogy már van ok, amiért a szentirást lefordítsák, t. i. hogy a nép hitében erősödjék és tökélyesbüljön s vele a többi hitigazságokat is megismertessék, fordították le a szentirást. Ez legalább korunk hittérítőinek eljárása, akik ezt bizonyára tapasztalt elődeiktől tanulták. Miből látható, hogy valamely szentirásfordítás keletkezésének idejéből sokszor biztosan, vagy legalább nagy valószínűséggel következtethetünk arra : mily időpontra tehető mint bevégzett tény, valamely nép megtérítése, annyival is inkább, mert jeles Dankónk szerint : a szentirásfordítások megannyi jelvényei ama dicső győzelmeknek, melyeket az evangélium világossága a pogányság fölött kivívott.2) Ily dolog tudása mindenesetre megvilágositja az egyháztörténelmet s ennek tudása bizonyára fontos mindenkire nézve, aki az egyháztörténelemben jártas lenni kíván. ') Ott van sz. Pál példája, ki a korinthusiakhoz írt I. levelében (3, 2.) ezeket mondja: »Mint kisdedeknek Krisztusban tejet adtam innotok, nem eledelt, mert ezt nem vehettétek.« Azaz : a hit elemeire tanítottalak titeket, melyek az üdvösségre elkerülhetetlenül szükségesek, nem pedig arra, mi a tökéletesebbeknek szól, v. i. nem vezettelek be mélyebben a hit titkaiba. !) Dankó u. o. : »Translationes istae (s. scripturae) totidem sunt tropheae victoriarum, quas Lux Evangelii de tenebris ethnicae superstitionis retulit.«
