Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
338 Munkálatok. — Az Itala és Vulgáta. is lehet képzelni mint olvasni Annak tetteit, tanításait, életeseményeit, kit üdvük szerzőjének, Uruknak, Megváltójuknak tanultak ismerni. Ezen épületes olvasmányhoz pedig nagyobbrészt csak fordítások útján juthattak, mert ellenkezőleg az eredeti zsidó, khald vagy görög szöveg nem-ismerése folytán a szentirás elrejtett kincs, elfödött forrás maradt volna rájuk nézve. így tehát csakhamar a keresztényekre nézve is szükségessé vált a szentirást különféle nyelvekre fordítani ; ami meg is történt. Theodoretus szerintx) csakhamar az egész földkerekségen elterjedtek a próféták és apostolok szent könyvei ; a szentirást mindenféle nyelvre lefordították : latinra, egyptomira, perzsára, indiaira, örményre, szittyára stb. Aranyszáju szt. János2) szyr, egyptomi, perzsa, ethiops fordításokról tesz említést. Szóval, nem volt nemzet, melynek mindjárt megtérése után nem lett volna szentirás- fordítása. Ha már a szentirást ilyen buzgalommal sietnek mihamarább átültetni a megtért népek nyelvére, — ki nem látja be, hogy ez hasznos és üdvös volta miatt történt ? ! S így már csak ezek után is, ki nem látja be a szentirás-for- dításoknak egyik nagy hasznát ? ! Hisz’ ezek utján történt, hogy a szentirás, mely az emberi életben előforduló mindenféle erkölcsi bajnak orvosságot nyújt, a nemzetek előtt üdvösségükre, ismertté legyen! 3) Ezek játszották a nemzetek megtérítésének nagy munkájában az egyik főszerepet; ezek ered- *) *) »Universa facies terrae, quantumcunque soli subiicitur, eius- modi verborum (Apostolicae et Propheticae doctrinae) iam plena est. Hebraei vero libri non in unicum idioma conversi sunt sed in Romanam, Aegyptiacam, Persicam, Indicam, Armenam, Scythiacam, adeoque Sauromaticam, uno verbo in omnes linguas.« De curand. Graec. affect. 1. 5, (Mignenél : Cursus Script, compl. Walton, De bibliorum versionibus, 256. 1.) *) In Joann. Cap. 1. Hóm. 1. (U. o.) 3) »Quarum ope (versionum s. scripturae) factum, ut Scripturae sacrae, quae tantis hamanarum voluntatem subvenitur morbis, ab una lingua profecta... per varias interpretum linguas longe lateque diffusa innotesceret gentibus ad salutem.« Sz. Ágoston: 1. 2. de doctr. Chr. 5. fej. idézve Sabatiernél (Biblior. Sacror, vers. lat. Italie. 1. kötet Praefatio 2. lap).