Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

' * ‘ ----­138 A modern társadalom hamis eszméi. megfojtsák vele. Hányszor volt a fejedelmi kegy és még több­ször a kegyvesztettség asszonykezek műve ! Hány szív rep- desett örömében, de hány megtört ezen varázs alatt! Ha tanúi voltunk hatalmas, vagy befolyásos emberek kegyhajhászásának ; ha hallottuk, milyen sikerült vagy dugába dőlt vadászatokat rendeztek az udvar kegyére, akkor a bírák ezen mondását: »Csak Istennél van kegyeleme, meg kellene fordítani és azt mondani, hogy csak a fejedelemnek van kiváltsága kegyet osztogatni. A fejedelem szívét ostromolják, futnak utána és az egészben semmi vigasztaló sem épületes nincsen. Hol marad a jó Isten irgalmának kifogyhatatlan forrása? 0 rá az udvaroncz csak legvégső szükségben gon­dol, akkor is csak azért, hogy tőle a fejedelem kegyét ki­eszközölje. Talán így imádkozik ilyenkor: »Nyújtsd nekem a keserűség kelyhét és fenékig kiiszom, csak ne vond el tőlem a Serenissimus kegyét, csak az uralkodó jóakarata ne csökkenj en irántam■« ; vagy pedig : » Változtasd át a Felség szívj óságát inkább sárkányvérré, csak ne fordítsd azt gyűlölt vetélytársnöm felé«; vagy talán így: »Add, hogy tervem sikerüljön és megfogadom, hogy egy évig nem iszom pezsgőt s nem eszem, gombapástétomot «. Különös emberek ezek az udvari férfiak és hölgyek. A közönséges padló nem igen van ínyükre s csak az udvar parkettjének tükörsima felületén érzik jól magukat. Ha valaha hamisítatlan tiszta igazságot kellene kimondaniok, félünk, hogy megfuladnának tőle. Miértis saját beszédformáikkal él­nek, amilyenek sehol másutt nem találhatók. Minden létezőnek feltétele fejedelmi parancsolójuk aka­ratában birja alapját, ezért rájuk nézve a világ is csak any- nyiban létezik, amennyiben uruk legmagasabb személyéhez és akaratához bizonyos viszonyban áll. Az uralkodó köz­pontja az eseményeknek, körülötte forog az udvar gondolat- világa, mint földgömbünk a nap körül s hazugság az udva­roncz amaz állítása, hogy más valaki iránt is érdeklődik, nemcsak Urának legmagasabb személye és fenséges csa­ládja iránt. Az udvar nem beszél sem németül, sem francziául, sem olaszul, nyelve sokkal régibb származású, byzanti nyelven

Next

/
Thumbnails
Contents