Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
I. Rész. Fordítások
A szép asszonyokról és férfiakról. 131 Ez a művészet végtére második természetévé válik a fejedelmi gyermeknek és már nem is tud mást tenni, mint mindig csak mosolyogni, még akkor is, ha tűszúrást érez, vagy láng égeti meg. Mosolyog, ha fájdalmat érez, vagy mást keserít, mosolyog ha esküszik és akkor is, ha valami hitvány vicczet tapsol. A szépségnek és bájosságnak híre a tróntól lefelé »diminuendo« halad. A magas arisztokraczia hölgyei még igényt tartanak, vagy legalább azt hiszik, hogy igényt tarthatnak a testi szépség predikátumára. És valóban, ha csak nem ellentétei a szépnek, a világ kész nekik még valami ritka bájt is tulajdonítani és fogyatkozásaik és gyarlóságaik iránt rendszerint többnek mutatja magát, mint elnézőnek. De nemcsak az ó'si családfa kölcsönöz bájt és szépséget, hanem a tekintély és gazdagság híre is nagy mester a szépség előidézésében. A nábob leánya görbe orra és vastag ajkai daczára is első rangú szépség számba megy, nem ugyan mindenkinél — ezt szívesen megengedjük — de igenis azon sokaknál, kiket a nábob gazdagsága s így családja is érdekel. Ha pedig a gazdag ember leányának rútsága oly feltűnő volna, hogy szépségéről nem lehetne beszélni anélkül, hogy nevetségessé ne tenné magát az ember, még akkor is azt fogják róla beszélni, hogy szép lélek rút külsőben, gyöngy durva kagylóban, csiszolatlan gyémánt; úgy fogják találni, hogy habár arcza nem is szép, mindazonáltal dicsekedhetik kifogástalan termettel és legiszonyúbb rútsága daczára is csillogó szeme telve van megmagyarázhatatlan varázszsal. És tényleg van bizonyos varázs, nem ugyan a nábob leányának termetében és szemeiben, hanem az apa gazdagságában, melynek hatása semmiféle hitvallástól nem függ és semmiféle vallást nem ismer. A gazdag ember leánya szép marad a hindu, malaji, török, vagy zsidó szemében is, csak igaz legyen, hogy a családfa meg van aranyozva. Szeretnék őt, még ha ezerszer rútabb vofna is. *lgaz szerelmet, mondja a dal, nem lehet -pénzen venni« és a jó apa, — mert hisz a gazdag ember is lehet jó apa — saját véréből való gyermekének illusióját nem 9*
