Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Harmadik könyv
Az ifjaknak papi pályára való nevelése. 477 ' resztény módon neveljék és erényekben gazdagítsák. S minél többen vannak, annál jobban örvendjenek; mert nincsen nagyobb kincs a jó gyermekeknél s maguk a pogány bölcsek is boldogságnak tárták a földön a sok jó gyermeket. 83. FEJEZET. / Hogyan kell különösen azon ifjakat nevelnünk, akik papi vagy szerzetesi pályára akarnak lépni. A szülők, mint mondottuk, egyik gyermeküket se akadályozzák, még kevésbbé kényszerítsék, hogy szerzetbe lépjen s örökös szüzességi fogadalmat tegyen. Isteni Megváltónk, Jézus Krisztus kezdettől fogva mostanig senkit sem akart erre kötelezni, hanem így szólt: »Aki felfoghatja, fogja fel.«1) Aki ezt az állapotot akarja választani, saját jószántából s akaratából tegye azt. A nem önkénytes, avagy kierőszakolt áldozat nem kedves Isten előtt és sokkal többet ér becsületes világinak maradni, mint elégedetlen pappá vagy szerzetessé lenni. Aki tehát e pompás épületet fel akarja építeni, annak az evangélium mondása szerint előbb leülve, azaz érett megfontolással számot kell vetnie önmagával, vájjon tehetsége elegendő-e ezen munka véghezvitelére. Ily nagyfontosságú dolgot nem szabad elhamarkodni ; mert, aki egyszer kezét az eke szarvára tette, az ne nézzen hátra2), hanem maradjon állhatatos mindvégiglen, hogy üdvöziiljön.3) Ha a szülők hosszú, folytonos és figyelmes megvigyázás és állhatatos, buzgó imádság után arra a meggyőződésre jutottak, hogy gyermekeiknek egyike papi vagy szerzetesi pályára van hivatva, annak nevelésére különös gondot fordítsanak. A szentségek gyakori vétele, a szentek életének olvasása, a tudományok és jámbor könyvek tanulmányozása legyenek az ilyen ifjú legkiválóbb foglalkozásai. Nemkülönben igyekezzék, hogy mint az Úr táborának ifjú katonája, a szent misénél s más istentiszteleti szertartásoknál szíves-örömest szolgáljon. Legyen buzgóbb a keresztény jámborság cselekedeteinek gyai) Máté 19, 12. s) Luk. 9; 62. 3) Máté 10, 22.
